„Kozma József (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox csere |
→Életpályája: Kékítés. |
||
10. sor:
Leghíresebb szerzeménye a ''Hulló levelek'' franciául [[Édith Piaf]] és [[Yves Montand]] előadásában híressé vált ''Les feuilles mortes'', angol fordításban [[Autumn Leaves]], [[Oscar Peterson]] zongorajátéka tette a jazzvilágban is hallhatatlanná Kozma Józsefet.
[[Kép:Kosma.JPG|right|bélyegkép|Kozma József sírja Párizsban]]
Filmhez csak egy dalt komponált: Florelle dalát [[Jacques Prévert|Prévert]] versére [[Jean Renoir]] ''Lange úr vétke'' című művébe 1936-ban. [[Marcel Carné]] ''Jenny''jének főcímében jelenik meg először a neve. Ezután Renoirral dolgozott: ő írta meg az ''Állat az emberben'' számára a „sínek szimfóniájá”-t, és ő hangszerelte és állította össze a ''[[
A filmzenéken kívül írt balettzenét, baletteket és pantomimeket [[Marcel Marceau]]-nak 1952-től, színpadi és kísérőzenét [[Jean-Paul Sartre]] darabjaihoz, zenekari, kamara- és vokális műveket, modern operát: ''A lyoni takácsok''at [[Berlin]]ben mutatták be 1959-ben; az ''Elektronikus szerelem'' bemutatója Párizsban 1961-ben, Budapesten pedig 1963-ban volt, a ''Huszárok''at 1969-ben [[Lyon]]ban, ''Fel, torreádor!'' című operettjét 1965-ben [[Győr]]ben mutatták be. Carné ''Juliette, avagy az álmok kulcsa'' című filmjébe írt zenéjéért 1951-ben [[Cannes]]-ban megkapta a legjobb filmzene díját. Dalait a filmek tették népkinccsé. Máig leghíresebb és legtöbbet játszott sanzonjait Prévert-rel írta.
| |||