„Grósz Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
portál |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
39. sor:
[[1945]]-ben lépett be a [[Magyar Kommunista Párt]]ba. [[1949]]-[[1950]]-ben a [[Magyar Ifjúság Népi Szövetsége]] [[Abaúj vármegye]]i szervezetének titkára volt, majd 4 évig hadnagyként, aztán főhadnagyként a jugoszláv-magyar határon teljesített szolgálatot. [[1954]]-től a [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]]i pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője lett.
[[1956]]-ban a [[1956-os forradalom|forradalom]] alatt a posztján maradt. Az újságíróknak megtiltotta, hogy az eseményekről tudósítsanak, az ''Észak-Magyarország'' című lap fejlécéről a [[Kossuth-címer]]t is eltávolíttatta. November 4-én a megyei pártapparátus vezetőjévé választották. [[1961]]-től a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) agitációs és propagandaosztályának munkatársa, közben pedig a [[Magyar Rádió]] és a [[Magyar Televízió]] párttitkára is volt. [[1968]]-tól a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, majd [[1974]]-től vezetője lett. [[1979]]-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottságot vezette. A következő évben az [[MSZMP KB]] tagjává választották. 1984-1987 között a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. [[1985]]-ben az [[MSZMP PB|MSZMP Politikai Bizottságába]] is bekerült.
== Miniszterelnökként == [[1987]] júniusában megválasztották a minisztertanács elnökévé. Programjában elismerte a piacgazdasági nyitás szükségességét, de a megújulást a szocializmuson belül képzelte el. Miniszterelnöksége idején vezették be a [[személyi jövedelemadó]]t. [[Grósz-kormány|Kormányának]] tagjai közül néhányan a rendszerváltás után is aktívak maradtak, például [[Csehák Judit]] (miniszterelnök-helyettes, majd szociális és egészségügyi miniszter), [[Medgyessy Péter]] (pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, majd miniszterelnök). Az 1988. májusi pártértekezleten az MSZMP reformszárnya nyert teret, amely a „kibontakozási programot” bizonyos társadalmi lazulások árán akarta megvalósítani. A piacosítást és decentralizálást tűzte ki célul, mivel az egész folyamat a gazdaság katasztrofális, fenntarthatatlan teljesítményével indult. Ennek eredményeképp [[Kádár János (politikus)|Kádár Jánost]] májusban a reformisták leváltották, az MSZMP főtitkárjának Grószt választották meg. Grósz azonban nem tudta követni a saját maga által indított reformot, annak sem társadalmi, sem gazdasági vonatkozásait nem mérte fel helyesen. 1988 őszén ellenforradalmi veszélyről beszélt, amikor az ellenzéki politika (az [[Ellenzéki Kerekasztal|EKA]]) szóba került.
45 ⟶ 48 sor:
Novemberben már lemondásra kényszerült, [[Németh Miklós (politikus)|Németh Miklós]]nak adta át a miniszterelnöki posztot. 1989 januárjában [[Pozsgay Imre]] népfelkelésről beszélt, és az éppen Svájcban tartózkodó Grósz január 30-án leszögezte, hogy Pozsgay nem ítélheti meg az 1956-os események jellegét, azt csak az MSZMP KB teheti meg. Meglepetésére február 11-én az MSZMP KB is megállapította, hogy „népfelkelés történt 1956. október 23-án, igaz, az ellenforradalomba torkollott”. Ezzel azonban a merev Grószt végleg le lehetett írni a politikában.
== A rendszerváltás alatt és után ==
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás során]] ragaszkodott a szocialista politikai rendszer és a [[Varsói Szerződés]] fenntartásához. Amerikai útján kívül egyetlen jelentős külpolitikai kezdeményezése [[Arad (Románia)|Arad]]on tartott találkozója volt [[Nicolae Ceaușescu]] román párt- és állami vezetővel, amit akkor és azóta is egyöntetűen súlyos kudarcnak tartanak.
[[Fájl:Grósz Károly sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Grósz Károly sírja a [[budapest]]i [[Farkasréti temető]]ben (60-21-117. fülke).]]
[[1989]]-ben az MSZMP rendkívüli kongresszusán bejelentették az utódpárt, az [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] megalakulását. Grósz [[Berecz János (politikus)|Berecz Jánossal]] és másokkal az új pártba nem lépett be, ehelyett részt vett az MSZMP újjászervezésében, példának a „felszabadulás” utáni időket, és az [[1956-os forradalom|1956-os forradalmat]] követő hónapokat tekintve. [[1990]]-ben lemondott az MSZMP KB-beli tagságáról és végleg visszavonult a politikai élettől. 1996-ban hunyt el veseelégtelenségben.
==Külső hivatkozások==
* [http://www.indavideo.hu/video/Grosz_Karoly_beszede Grósz Károly elhíresült, fehérterrorral riogató beszéde] (MSZMP pártaktíva-értekezlet, 1988. november 29., Budapest Sportcsarnok) (részlet)
* [https://www.youtube.com/watch?v=U497EGixIwI Grósz Károly a Nagy Imre perről], [[Magyar Televízió|MTV]] Híradó, 1989. június – [[YouTube]]-videó
| |||