„David Hilbert” változatai közötti eltérés

a
Hilbert elgondolása a modern axiomatikus eljárás megjelenését jelentette. Az axiómákat nem tekintette magától értetődő igazságoknak. A geometria olyan ''dolgokkal'' foglalkozik, amelyekről igen erős intuíciónk van, de nem kötelező jelentést hozzárendelni a definiálatlan fogalmakhoz. Az olyan elemeket, mint amilyen a [[pont (geometria)|pont]], [[egyenes]] és [[sík (geometria)|sík]], helyettesíthetnénk, ahogy Hilbert mondta, asztalokkal, székekkel, söröskorsókkal és más tárgyakkal is. A köztük lévő definiált kapcsolatok az, ami a vizsgálat tárgyát képezi.
 
Hilbert először felsorolja a definiálatlan fogalmakat. Ezek a pont, egyenes, sík, az [[illeszkedés]], a ,,két pont között lenni" reláció", a pontpárok [[egybevágóság]]a és a [[szög]]ek egybevágósága. Az ezután megadott axiómák egyetlen rendszerben egyesítik az [[Euklideszi síkgeometria|euklideszi síkgeometriát]] és testgeometriát.
 
== Lásd még ==
18

szerkesztés