„Cseh felkelés (1618–1620)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a File: → Fájl:
1. sor:
[[FileFájl:Defenestration-prague-1618.jpg|thumbnail|[[Prágai defenesztráció (1618)|A második prágai defenesztráció]], korabeli rézmetszet a ''[[Theatrum Europaeum]]''-ból]]
A '''cseh felkelés''' (1618–1620) a [[Cseh Királyság]] [[Rend (feudalizmus)|rend]]jeinek felkelése volt a [[Habsburg-dinasztia]] uralma ellen. A felkelést vallási és hatalmi konfliktusok okozták, a felkelő nemesség zöme a [[Husziták|huszita kelyhes (utraquista)]] irányzathoz tartozott. A felkelés a [[Fehérhegyi csata|Fehérhegyi csatával]] ért véget, melyben a felkelő rendek megsemmisítő vereséget szenvedtek. Ezután megindult a cseh tartományok [[ellenreformáció]]ja, a felkelés pedig elindította a [[Harmincéves háború]]t, amely Európa nagy részére átterjedt és rombadöntötte [[Közép-Európa]] jókora területeit, közte a cseh tartományokat is.
 
7. sor:
Ferdinánd, mint választott király 1618 májusában megbízottaiként két katolikus cseh tanácsosát, [[Vilém Slavata|chlumi és košumberki Vilém Slavatát]] és [[Jaroslav Bořita z Martinic|martinici Jaroslav Bořitát]] küldte a [[prágai vár]]ba, hogy távollétében kormányozzák az országot. 1618. május 23-án egy protestánsokból álló csoport elfogta és (Fabricius Fülöp írnokkal együtt) kidobta őket a vár kb. 21 méter magasságban elhelyezkedő ablakán. Meglepő módon csak megsebesültek, de túlélték az esést. Ez a [[Prágai defenesztráció (1618)|második prágai defenesztráció]] néven ismert esemény indította el a cseh felkelést. A konfliktus rövidesen átterjedt a [[Cseh Királyság|Cseh Korona]] összes tartományára, [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország]], [[Morvaország]], [[Szilézia]], Alsó-Luzsica és Felső-Luzsica ([[Lausitz]]) területére. A vallási konfliktus végül átterjedt Európa nagy részére, jó néhány ország mellett Franciaországra és Svédországra is.<ref name="tripod"/>
 
[[FileFájl:Bila hora rekonstrukce 4.jpg|thumb|left|200px|A [[Fehérhegyi csata]] hagyományörző történelmi rekonstrukciója]]
Amennyiben a cseh felkelés egy helyi konfliktus maradt volna, a háború még harminc hónapig sem tartott volna. Azonban Mátyás császár halála felbátorította a lázadó protestáns vezetőket, akik már készültek az udvarral kiegyezni. Mivel a két fél, Ferdinánd (Mátyás császár halála után hivatalosan cseh király) és a cseh felkelők egyaránt gyengék voltak a másik legyőzéséhez, a háború átterjedt a [[Német-római Birodalom|Német Birodalom]] többi részére. Ferdinánd rákényszerült, hogy unokaöccse, [[IV. Fülöp spanyol király]] segítségét kérje.