„Csoszon társadalma” változatai közötti eltérés

{{RR és magyaros}}

'''[[Csoszon|{{koreai|Joseon|Csoszon}}]] társadalma''' [[konfucianizmus|konfuciánus]] eszmék, a három sarkalatos alapelv és az öt erkölcsi norma szerint épült fel. Négy osztály alkotta, a [[jangban|{{koreai|yangban|jangban}}]], a nemesség, a [[csungin|{{koreai|jungin|csungin}}]], a tulajdonképpeni középosztály, a [[szangmin|{{koreai|sangmin|szangmin}}]], azaz a köznép, valamint a kitaszítottak rétege, a [[cshonmin|{{koreai|cheonmin|cshonmin}}]]. A társadalom urai a népesség alig 10%-át alkotó {{koreai|yangban|jangban}}ok voltak, akik számos privilégiummal rendelkeztek. A ranglétra legalján a rabszolgák helyezkedtek el.

 

 

==Társadalmi szerkezet==

 

A {{koreai|Joseon|Csoszon}} társadalom alapját [[kaszt]]rendszerhez hasonló szerkezet alkotta, amely {{koreai|Baek Ji-won|Pek Csivon}} történész szerint az [[indiai kasztrendszer]]hez mérhetően szörnyű volt.<ref>{{cite web|url=http://www.koreatimes.co.kr/www/news/art/2009/02/135_40420.html|title=Joseon History Through Eyes of Commoners|publisher=Korea Times|date=2009-02-27|accessdate=2014-5-23}}</ref> Michael Seth úgy véli, bár a koreai rendszer hasonlítható az indiaihoz (a vallásos konnotációkat kivéve), a gyakorlatban valószínűleg nem volt olyan átjárhatatlan és annyira tiszta határvonalak sem voltak a kasztok között, valamint annyira összetett és gondosan kidolgozott sem volt, mint Indiában.{{refhely|Seth|170. o., 187. o.}} [[Bruce Cumings]] úgy véli, a koreait nem lehet kasztrendszerként definiálni, inkább olyanként, amelyben léteztek bizonyos kasztok.{{refhely|Cumings|54. o.}}

 

A rabszolgákon kívül a {{koreai|cheonmin|cshonmin}} réteghez tartoztak a valószínűleg [[buddhizmus|buddhista]] nézetek alapján állatok megölése miatt alantasnak vélt foglalkozások, mint az állatbőrrel dolgozók vagy a mészárosok, de ide tartoztak a fogadósok, a [[kiszeng|{{koreai|gisaeng|kiszeng}}ek]], a vándorkomédiások, a sírásók, a faháncsolók, a kosárfonók, a [[koreai sámánizmus|sámánok]] és a révészek is. {{koreai|cheonmin|cshonmin}}nak lenni örökletes volt, azaz a gyermekeik nem léphettek fentebb a társadalmi ranglétrán.{{refhely|azonos=S167171}}{{refhely|azonos=N100102}}

A köztes réteg, a {{koreai|jungin|csungin}} egy kicsi, de fontos rétege volt a koreai társadalomnak. Ők alkották a „középosztályt”, a {{koreai|yangban|jangban}} alatt, de a köznép felett helyezkedtek el. Ide tartoztak az úgynevezett „technikai szakemberek” (azaz például a tolmácsok, írnokok, csillagászok, könyvelők, orvosok, zenészek) és a vidéki, örökletes kis tisztségviselők, akik irányítás alatt tartották a vidéki közigazgatást, emiatt lehetetlen volt átnézni rajtuk. Sokan meggazdagodtak közülük, voltak, akik a parasztok kizsákmányolásával. A 19. században a több nyelven beszélő {{koreai|jungin|csungin}}ok közül kerültek ki olyanok, akik a nyugati vívmányokkal, életmóddal ismertették meg az országot.{{refhely|azonos=S167171}}<ref name="kim">{{cite book|url=https://books.google.com/books?id=hauDIGtLbnsC&pg=PA95&dq=chungin&as_brr=3&client=firefox-a#PPA96,M1 |title=The History of Korea |publisher=Greenwood Publishing Group |author=Chun-gil Kim |year=2005 |isbn=0-313-33296-7 |pages=95–96–113}}</ref>

 

 

==A nők helyzete==

{{bővebben|A nők helyzete Koreában|kiszeng}}