„Eduard Bernstein” változatai közötti eltérés

 

=== Berlin ===

Miután amnesztiában részesült, 1901 elején visszatérhetett Németországba. A ''Vorwärts'' munkatársa lett, s szónokként is feltűnt a pártrendezvényeken. 1902-től 1918-ig a Reichstag tagja. 1902-től 1905-ig kiadta a ''Dokumente des Sozialismus. Hefte für Geschichte, Urkunden und Bibliographie des Sozialismus'' című folyóiratot. 1905-ben állást foglalt a tömegsztrájk mellett, hatékony eszköznek tartotta a politikai célok elérésére. 1906 és 1913 között főleg történelmi témájú munkákat írt és a londoni ''The Nation'' című lap munkatársa volt. 1912-től a külpolitikai kérdések felé fordult érdeklődése. 1913-ban a fegyverkezési törvényjavaslat ellen szavazott az SPD frakció balszárnyával együtt. Bebellel közösen kiadta Marx és Engels levelezését. Bár 1914 augusztusában megszavazta a hadi hiteleket a többséggel együtt, ellenezte a háborút, s egyre inkább eltávolodott az SPD jobbszárnyától. 1915 februárjában fellépett [[Karl Liebknecht]] érdekében. Júniusban [[Hugo Haase]] és Karl Kautsky társszerzőségével kiadta ''Das Gebot der Stunde'' című háborúellenes manifesztumot.<ref>{{cite web|url=http://www.marxists.org/deutsch/archiv/kautsky/1915/06/gebot.htm|title=Das Gebot der Stunde (19. Juni 1915)|author= Eduard Bernstein – Hugo Haase – Karl Kautsky|publisher=Marxists’ Internet Archive|date=2012-01-08|accessdate=2013-08-08|language=de}}</ref>