„Fészekparazitizmus” változatai közötti eltérés

A '''fészekparazitizmus''', más néven '''költésparazitizmus''' egyes madárfajok, fajcsoportok azon speciális szaporodási stratégiája, hogy [[Tojás (biológia)|tojásaikat]] más madarak fészkébe rejtik el, azokra bízzák a tojások kikeltetését, illetve azokkal neveltetik fel fiókáikat is. Ezzel a fészekparazita egyed megspórolja egyrészt a fészeképítéshez, másrészt a költéshez és fiókaneveléshez szükséges időt és energiát. Hasonló utódnevelési stratégia egyes [[halak]] és [[rovarok]] között is megfigyelhető.

 

== Jellemzői ==

A fészekparazita életmódot követő fajok számára rendkívül fontos, hogy a gazdamadár ne vegye észre, hogy fészkébe idegen tojás került, illetve ha netán észre is veszi, ne tudja megkülönböztetni az idegen tojást a sajátjaitól. Ennek érdekében az egyes fészekparazita fajoknak többnyire viszonylag kevés gazdafaja van, és az általuk rakott tojások méretben és mintázatban is hasonlóak a gazdamadár jellemző tojásformájához. „Tettenérés” esetén a fészek tulajdonosa gyakran kidobja a becsempészett tojást, ennek hiányában viszont sokszor inkább kikölti az idegen tojást akkor is, ha felismerhető az eltérés.

 

 

== Típusai ==

A valódi vagy obligát fészekparazitizmus mellett – ez azokra a madárfajokra jellemző, amelyek sosem raknak fészket és minden esetben idegen madarakkal keltetik ki, illetve neveltetik fel az utódaikat – létezik fakultatív fészekparazitizmus is. Ez esetben a parazita faj egyedei saját maguk is foglalkoznak utódneveléssel, de ha éppen alkalom kínálkozik arra, hogy egy-két tojásukat idegen fészekbe csempésszék, és ezáltal a költés és az utódnevelés fáradalmait másokra hárítsák, akkor készséggel élnek a lehetőséggel. Ez utóbbi szaporodási stratégia azt az előnyt is magában hordozza, hogy az egyed által nevelt fészekalj netán bekövetkező pusztulása esetén is marad némi esély néhány saját genetikai állományú fióka felnevelkedésére.

 

== Fészekparazita madárcsoportok ==

A fészekparazitizmus legjellemzőbb képviselői a [[kakukkfélék]], amelyek közül [[Magyarország]]on is gyakori faj a [[kakukk]]; utóbbinak jellemző gazdamadarai egyes bokorlakó erdei vagy nádi énekesmadarak, mint például a [[vörösbegy]], [[nádirigó]] vagy éppen az [[ökörszem]]. Általában költésparaziták a [[vidafélék]] és a [[csirögefélék]], illetve a [[mézkalauzfélék]] jó néhány faja is, a fakultatív költésparazitizmusra pedig a [[récefélék]] közt találni jellegzetes példákat.