„Gáz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Szóhasználat: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (2) AWB |
a File: → Fájl: |
||
1. sor:
[[
[[
A '''gáz''' forma az anyag egy [[halmazállapot]]a. Ha a hőmérséklet magasabb a kritikus hőmérsékletnél, gázról beszélünk; ha alacsonyabb, akkor pedig [[gőz]]ről.{{jegyzet*|megj=Szuperkritikus állapot pedig akkor lép fel, ha a nyomás és a hőmérséklet is magasabb a kritikusnál.}}{{jegyzet*|megj=A gáz nem tévesztendő össze a ''pára'' fogalmával. Ez látszólag légnemű anyag, azonban finoman eloszlatott folyadékcseppeket (vízcseppeket) tartalmaz (két komponensű, diszperz rendszer), ilyen például a [[köd]] és a felhő is.}} A halmaz részecskéi egymástól távol vannak, ideális esetben a köztük lévő kölcsönhatások -vagyis a vonzó és taszító erők- teljes mértékben elhanyagolhatók (ezek az ún. [[ideális gáz]]ok, azonban ez nagyon ritka). Mint a [[folyadék]]ok, a gázok is [[fluidum]]ok: képesek áramlani és nem állnak ellent a deformációnak, habár van [[viszkozitás]]uk. A folyadékokkal ellentétben a gázok nem öltik fel az őket tartalmazó test formáját, hanem igyekszenek az általuk elfoglalt teret teljesen kitölteni. A gázokban meglévő [[mozgási energia]] a gázrészecskék -melyek lehetnek atomok (például a nemesgázokban, mint a hélium), elemmolekulák (például a kétatomos oxigén) vagy vegyületmolekulák (pl. szén-dioxid) nagy sebessége és állandó, véletlenszerű mozgása ([[diffúzió]]) miatt a második legnagyobb a halmazállapotok között (a [[plazma]] után). Ezen magasabb kinetikus energiaszint miatt a gázok atomjai és [[molekula|molekulái]] szinte teljesen rugalmasan visszapattannak az őket tároló anyag felületéről, és egymásról. Ez a folyamat a kinetikus energia növelésével erősödik. A gázok állapotát alapvetően a négy fő állapotjelzővel tudjuk meghatározni; ezek a [[nyomás]], a [[térfogat]], a [[hőmérséklet]] és az [[anyagmennyiség]].{{refhely|Veszprémi|110-116. oldal|azonos=Veszprémi110-116}}{{refhely|Villányi|45-51. oldal|azonos=Villányi}}
7. sor:
== Szóhasználat ==
[[
A „gáz” szó valószínűleg [[Jan Baptist van Helmont]] [[flamandok|flamand]] kémikustól ered, aki a 17. század eleji nyelvújításkor használta először. A „gáz” a görög χάος ([[Káoszelmélet|káosz]], utalva a káoszelméletre) szó flamand kiejtése, vagyis pusztán az akkori [[alkímia]]i szokásoknak megfelelő átirata.<ref>Jan Baptist van Helmont:Ortus medicinae; ([[Amszterdam]]; [[Hollandia]]) 1652 (első kiadás: 1648). A gáz szó először az [https://books.google.com/books?id=c41nbl8iwrEC&pg=PA58#v=onepage&q&f=false 58. oldalon] jelenik meg, ahol ezt írja: "… Gas (meum scil. inventum) …". Az [https://books.google.com/books?id=c41nbl8iwrEC&pg=PA59#v=onepage&q&f=false 59. oldalon] pedig: "… in nominis egestate, halitum illum, Gas vocavi, non longe a Chao …" (...szükségünk van egy névre, és én ezt a gőzt ''gáznak'' neveztem el, mely szó nem áll messze a ''"káosztól"''...).</ref> A szó ilyen formájú megalkotásban valószínűleg befolyásolta [[Paracelsus]] munkássága.{{jegyzet*|megj=Parascelus a ''khaos'' szót többek között okkult értelemben is (például a "lélek elemeinek" megnevezésére) használta}}<ref>[http://www.etymonline.com/index.php?term=gas Harper, Douglas: "gas"; Online Etymology Dictionary]</ref>
|