„Hubble–Lemaître-törvény” változatai közötti eltérés

a
→‎Története: File: → Fájl:
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
a (→‎Története: File: → Fájl:)
A hét galaxis egyike, az [[NGC 4258]] távolsága [[rádiócsillagászat]]i mérések révén jól ismert, így megfelelő beállítási pontként szolgált. A további hat galaxisban pedig - a cefeidák mellett - Ia típusú szupernóvák is találhatóak, melyek szintén fontos objektumok az extragalaktikus távolságbecslések során. Második lépésként a kétféle távolságmérési eljárás eredményeit hasonlították össze az említett hat galaxis esetében.
 
[[FileFájl:Hubble-constant-vers2.png|thumb|right|A Hubble állandóra vonatkozó mérési módszerek és hibáik]]
 
Végül az Ia típusú szupernóvák újrakalibrált távolságbecslési metódusát használták fel távoli, szintén ilyen szupernóvákat tartalmazó galaxisok vizsgálatánál. Ezeket a szupernóvákat korábban ún. standard távolságmérési objektumokként tartották számon, mivel mindig azonos jellegű folyamat - egy [[kettős rendszer]]ben lévő [[fehér törpe]]csillag adott tömeghatárnál történő összeomlása - hozza létre őket. Bár ez az elképzelés az utóbbi pár évben jóval árnyaltabb lett, megfelelően alapos kalibrációs lépések elvégzése árán az Ia-típusú szupernóvák továbbra is az egyik legjobb lehetőséget jelentik a távoli galaxisok távolságmérésére.
537 223

szerkesztés