„Jean Charles Léonard de Sismondi” változatai közötti eltérés

a
(jegyzetsablon)
a (→‎Közgazdasági nézetei: File: → Fájl:)
{{csonk-szakasz}}
== Közgazdasági nézetei ==
[[FileFájl:Sismondi - De la richesse commerciale, 1803 - 5763363.tif|thumb|''De la richesse commerciale'', 1803]]
=== Sismondi módszere – A kapitalizmus bírálata ===
A kispolgári értékek szószólója. Az angliai [[ipari forradalom]] társadalmi következményeit látva kiábrándult a ''laissez-faire'' elvéből és a kapitalista rendszer bírálója lett. Elméletének középpontjába a piac, a realizálás és a válságok problémáját állította. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tőkés tulajdonviszonyok gazdasági szabadság esetén súlyos bajokat idéznek elő. Tagadja, hogy az egyéni érdekek szabad érvényesülése megvalósítaná a társadalmi jólétet. Úgy képzeli, hogy az államhatalom gazdasági beavatkozása azzal, hogy szembeállítja minden magánérdekkel a közérdeket, kiküszöbölheti a tőkés társadalom ellentmondásait. A [[Adam Smith|Smith]]-[[David Ricardo|Ricardo]] iskolával ellentétben, amely a kapitalizmus kulcsproblémájának a felhalmozást tekintette és figyelmen kívül hagyta a realizálást, Sismondi a termelés és a fogyasztás közti ellentmondást és ezzel kapcsolatban a piac- és realizálási problémát állította előtérbe. A gépipar kialakulásának következményeként vezeti le a túltermelési válságok szükségszerűségét, s [[Thomas Malthus|Malthus]]hoz hasonlóan „harmadik személyek” fogyasztásában látja a kiutat. Csakhogy Sismondi számára Malthustól eltérően ezek elsősorban a kisárutermelők, a parasztok, a kézművesek. A szabad verseny szerinte pusztító gazdasági és társadalmi következményekkel jár. Ezért a közgazdaságtan fő feladatát abban látja, hogy megvizsgálja, miként kellene a kormánynak a termelést és a forgalmat irányítania és szabályoznia, miként kellene igazságos módon a vagyont elosztania.
551 673

szerkesztés