„Kos csillagkép” változatai közötti eltérés

A '''Kos''' ([[Latin nyelv|latin]]: ''Aries)'' egy [[csillagkép]], egyike a 12 állatövi csillagképnek.

[[Fájl:Sidney Hall - Urania's Mirror - Aries and Musca Borealis.jpg|bélyeg|balra|300px|A Kos és a Légy csillagkép]]

== Története, mitológia ==

A [[tavaszpont]]ot jelző Kost nagy becsben tartották a görög csillaghit kialakulása idején. [[Manilius]] római költő (Kr. u. 1. század) „az állatövi jegyek hercegének” nevezte. A Tigris felső folyása mentén élő [[asszírok]], akik kosáldozattal hódoltak a [[Napéjegyenlőség|tavaszi napéjegyenlőség]]nek, „oltárként” vagy „áldozatként” emlegették a csillagképet. A görög csillaghitben a Kos a híres [[aranygyapjú]] legendájával kapcsolódik össze. [[Apollónisz Rhodiosz]] (Kr. e. 3. század) hellenisztikus költő a következőképpen számol be erről a történetről. [[Hellé]] és [[Phrixosz]] [[Nephelé]]nek, a felhőasszonynak és [[Athamasz]]nak, a [[boiótia]]i királynak voltak a gyermekei. Athamasz azonban ráunt feleségére, ezért újranősült, [[Inó (Kadmosz leánya)|Inót]] vette feleségül, aki ki nem állhatta a két gyereket, kivált Phrixoszot, mert saját fiának akarta a trónt. Ezért gonosz tervet forralt a gyermekek elpusztítására. Titokban a gabonaraktárakhoz lopódzott, és felgyújtotta. A kincset érő vetőmag elvesztése éhínséggel fenyegette a lakosságot. Athamasz küldöncöt menesztett a [[delphoi]] jósdába, Inó azonban megvesztegette a hazatérő hírvivőt; rávette, mondja azt, hogy a jóslat a fiatal herceg feláldozását követeli, különben nem számíthatnak új vetésre. Phrixosz már halálára készülődött. Nephelé kétségbeesett könyörgését meghallva azonban [[Hermész]], az istenek követe aranygyapjas kost küldött, hogy ragadja el a fiút az áldozati oltárról.