„Kvarkmodell” változatai közötti eltérés

 

== Gell-Mann–Zweig-modell ==

 

A Gell-Mann–Neemán modell sikeres volt abban a tekintetben, hogy sikerült a mezonokat szingulettbe és oktettbe, a barionokat pedig oktettbe és dekuplettbe csoportosítani úgy, hogy alig maradt üres hely, de ezeket nem sokkal később kitöltötték. A Szakata-modell pedig jó magyarázatot látszott adni arra, miért SU(3) a szimmetria – mert három alapvető részecske van, amelyből a többiek felépülnek –, igaz, nem sikerült megtalálnia a helyes alapvető részecskéket és a helyes barionmultipletteket. 1964-ben Gell-Mann és [[George Zweig]] felvetette, hogy van három ilyen alapvető részecske, amelyeket addig még nem fedeztek fel. Gell-Mann a [[kvark]] nevet adta nekik. Az új és szokatlan a feltételezett kvarkok tulajdonságaiban az volt, hogy az addig ismert részecskéktől eltérően [[barionszám]]uk és [[elektromos töltésszám]]uk nem egész szám volt, hanem az ⅓ egész számszorosa.{{refhely|Modern fizikai kisenciklopédia|306–307. o.}}

 

=== Kiterjesztése háromról hat kvarkra ===

 

A modell kiterjeszthető N=3-ról N=4, 5, 6 kvarkra, hogy a d, u és s kvarkok mellett a c, b és t kvarkokat is magában foglalja. Minden egyes új kvark bevétele esetén eggyel nő a megmaradó mennyiségeink száma, amelyet az illető kvarkhoz rendelhetünk. Így a c kvarkhoz a C=+1 [[báj (részecskefizika) |báj]], a b kvarkhoz a B'=−1 B-szám, a t kvarkhoz a T=+1 T-szám. A hipertöltés{{refhely|Brat: Quark model|3. o.}}