„Kővágószőlős” változatai közötti eltérés

 

== Története ==

Kővágószőlős területéről már a [[Paleolitikum|kőkorból]] ismerünk régészeti leleteket. A [[bronzkor]]ban és a [[vaskor]]ban a falu fölé magasodó [[Jakab-hegy]]en a [[Kárpát-medence]] egyik legmonumentálisabb [[Földvár (építmény)|földvára]] emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek.

 

 

A magyarok a [[10. század]]ban jelentek meg a mai falu helyén. A település a [[középkor]]ban a [[pécsi székesegyház]] birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban [[1225]]-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a [[pálosok]] első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy [[1290]] körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu '''Sceuleus''' (Szőlős) nevét.

A falu a [[középkor]]ban a templom körül terült el. A védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a [[török hódoltság|török kor]] háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt.