„Lengyel–litván háború” változatai közötti eltérés

 

=== Katonai előzmények ===

 

A lengyel–szovjet háború elején a szovjetek voltak sikeresebbek, de 1919 februárjában egy fordulóponthoz értek. 1919 márciusában és áprilisában a lengyel és litván hadsereg megindította offenzíváját a szovjetek ellen. A csapatok [[Vilnius]] térségében találkoztak. A kezdeti jó lengyel és litván kapcsolat folyamatosan romlott. 1919. április 19-én a lengyelek elfoglalták Vilniust.

 

===A demarkációs vonal===

 

Az első demarkációs vonalat június 18-án állították fel, amely nagyjából 5 km-re futott a Varsó-Szentpétervár vasútvonaltól, s inkább katonai, mint sem etnikai alapon húzták meg. Sem a lengyelek, sem a litvánok nem voltak megelégedve a határral. A lengyelek azért nem fogadták el, mert így körülbelül 35 km-nyire kellett volna visszavonulniuk eredeti helyükről, a litvánok meg természetesen nem fogadták el Vilnius és Hrodna demarkációs vonalon túlra való kerülését. Majd miközben a litvánok a szovjetekkel harcoltak az északi részeken, a lengyelek elindítottak egy offenzívát, a vonal mentén egy 100 km-es sávban, és 20–30 km-nyire benyomultak Litvániába.

==1920. július: Szovjet előrenyomulás, lengyel visszavonulás==

===Diplomácia===

1920. április 20-án megindította nagyszabású hadműveletét Kijev ellen. A kezdeti sikerek utána szovjet ellentámadások miatt a lengyelek hátrálni kényszerültek, s a szovjetek már Lengyelország függetlenségét fenyegették júniusban. A lengyelek népszövetségi segítséget kértek, ezért a lengyeleknek a Curzon-vonal mögé, a szovjeteknek pedig attól 50 km-re keletre kellett visszavonulniuk, a litvánok pedig Vilnius irányítását kapták meg. Az átadásra július 10-én került sor.

 

==1920. augusztus - október: Harcok a Suwałki-régióért==

===Lengyel előrenyomulás, szovjet visszakozás===

Az oroszok hatalmas vereséget szenvedtek 1920. augusztus közepén a varsói csatában és elkezdték a visszavonulásukat. Augusztus 26-án Vilniust átadták a litvánoknak. A litvánok sietve megkezdték a határ védését. Augusztus 26-án egy lengyel delegáció érkezett Kaunasba, élén Mieczysław Mackiewicz-csel. A delegáció tagjai katonatisztek voltak, akikkel a politikai kérdéseket nem tárgyalhatták meg a litvánok. A delegáció is inkább katonai kérdésekkel foglalkozott. Engedélyt kértek lengyel csapatok áthaladására Litvániában, valamint hozzáférést A Varsó-Szentpétervár vasútvonal egy részéhez, továbbá követelték a litván csapatok visszavonását a Curzon-vonal mögé. A litvánok nem voltak hajlandóak megtárgyalni a katonai ügyeket egy tisztázott lengyel-litván határ megléte nélkül. Néhány nappal a tárgyalások megkezdése után, augusztus 30-án a tárgyalásokat befejezték.

 

 

===Közvetlen tárgyalások és a Népszövetség===

Szeptember 6-án a litván külügyminiszter, Juozas Purickis közvetlen tárgyalásokat kezdeményezett Marijampolė-ben. Szeptember 8-án a niemen-folyói csata tervezésekor a lengyelek eldöntötték, hogy egy manővert hajtanak végre litván területen, hogy bekerítsék a Hrodnában állomásozó szovjeteket. Hogy eltitkolják a tervezett támadást a lengyelek elfogadták a felkérést a tárgyalásokra. Szeptember 16-án kezdetét vették a tárgyalások Kalvarija-ban, de két nap múlva össze is omlott az ülés.

 

 

=== A Suwałki-egyezmény===

A tárgyalásokat lengyel részről Mieczysław Mackiewicz, litván részről pedig Maksimas Katche vezette, amely szeptember 29-én vette kezdetét. Mindkét fél fegyverszünetet fogadott el a Nieman-folyótól keletre eső területek. A harcok a nyugati parton, Marcinkonys, Zervynos, Perloja, és Eišiškės körül folytatódtak. Legvitatottabb Varėna kérdése volt, amely épp a Varsó-Szentpétervár vonalon feküdt. Jelentős méretű litván egységek voltak jelen a régióban, amelyek átcsoportosítása Vilniusba lehetetlen lett volna a Varėna nélkül. A folyótól nyugatra október 6-án véget értek a harcok, és a lengyelek elfoglalták Varėnát.

 

 

==1920. október november: Küzdelem Vilniusért==

===A Żeligowski-féle lázadás===