„Mercia” változatai közötti eltérés

 

==A királyság kialakulása==

 

A Merciai Királyság kialakulása kevésbé ismert mint a többi angolszász államé: Northumbriáé, Kenté vagy Wessexé. A többi királysághoz képest később alakított ki szilárd politikai struktúrát és vette fel a kereszténységet.<ref name="Cambridge466">Fouracre, Paul ed. ''The New Cambridge Medieval History v.I'', Cambridge (2005) pg. 466</ref> A régészeti leletek tanúsága szerint az angolok a 6. században kezdtek letelepedni a Temzétől északra és a királyság nevének jelentése alapján a szászok és kelták közötti határvidék népessége alapította az államot (egy másik magyarázat szerint a Trent-völgyi szászok és Northumbria közötti határ volt a királyság bölcsője).

 

==A királyság terjeszkedése==

Ezután [[Penda merciai király|Penda]] következett a trónon, aki 626 (vagy 633) és 655 között uralkodott. Vele kapcsolatos információink [[Beda Venerabilis]]től származnak, aki eléggé ellenséges vele, lévén pogány volt és Beda országának, Northumbriának riválisa. Azt a krónikás is elismeri, hogy Penda beengedte országába a [[Lindisfarne|Lindisfarnéből]] jövő keresztény misszionáriusokat és nem tiltotta meg nekik a térítést. Penda volt az aki legyőzte és megölte a magát angolszász nagykirálynak, [[bretwalda|bretwaldának]] kikiáltó northumbriai [[Eadwine northumbriai király|Eadwine]]-t; majd utódját, a szintén bretwaldai babérokra törő [[Oswald northumbriai király|Oswaldot]] is. Mikor azonban 655-ben inváziót indított Northumbriába, a [[winwaedi csata|winwaedi csatában]] életét vesztette.<ref>Fouracre, Paul ed. ''The New Cambridge Medieval History v.I'', Cambridge (2005) p. 465</ref>

 

Halála Mercia hatalmának ideiglenes összeroppanásához vezetett. A northumbriai [[Oswiu northumbriai király|Oswiu]] meghódoltatta Penda fiát és utódát, [[Peada merciai király|Peadát]], majd 656-ban meg is ölette és közvetlenül kormányozta egész Merciát. 658-ban felkelés robbant ki ellene, amit Penda egy másik fia, [[Wulfhere merciai király|Wulfhere]] vezetett aki visszaállította országa függetlenségét. Utóda 675-ben [[Æthelred merciai király|Æthelred]] lett, aki a Trent-menti csatában legyőzte az északiakat és véglegesen eldöntötte, hogy a két hatalom közül melyikük szférájába kerüljön [[Lindsey]] királysága (a mai [[Lincolnshire]]-ben). Æthelredet Wulfhere fia [[Cœnred merciai király|Cœnred]] követte, mindketten leginkább vallási tevékenységükről voltak nevezetesek; az utánuk következő [[Ceolred merciai király|Ceolred]] azonban kicsapongó életet élt és állítólag megőrült. Vele kihalt Penda vérvonala.<ref name="Cambridge466"/> A merciaiak ekkoriban foglalták el a walesi határ menti Pengwernt a mai [[Wroxeter]] környékén.

 

A következő jelentős uralkodó [[Æthelbald merciai király|Æthelbald]] (716–757) volt, akinek eleinte két erős riválissal kellett szembenéznie, a kenti [[Wihtred kenti király|Wihtreddel]] és a wessexi [[Ine wessexi király|Inével]]. 725-ben azonban meghalt Withred, Ine pedig egy évvel később lemondott és Rómában beállt szerzetesnek, így Mercia valamennyi [[Humber]]től délre fekvő angolszász földre kiterjeszthette hatalmát. 752-ben a wessexiek fellázadtak [[Cuthred wessexi király|Cuthred]] vezetésével, de 757-re Æthelbaldnak sikerült ismét alávetnie a királyságot.