„Pilisszentiván” változatai közötti eltérés

A település központi része az elmúlt három évszázadban alapvetően szervesen fejlődött, de egyrészt az egykori szénbányászat miatt, másrészt az egykori külterületek XX. századi beépítése folytán vannak olyan településrészek, amelyek a köznapi használatban is elterjedt, saját névvel rendelkeznek. Az óramutató járásának megfelelő sorrendben, északról indulva ezek az alábbiak.

*''Templomhegy'': a patakvölgyben fekvő faluközpont fölé Pilisvörösvár felől emelkedő magaslat utcáinak összefoglaló neve. A Templomhegy beépítetlen részének [[feketefenyő]]vel beültetett erdőfoltja helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

*''"Csillagváros"'': négy épülettömbből álló lakótelep a község központjától északkeletre, az 1980-as évek elején épült; a négy tömb egyike már Pilisvörösvárhoz tartozik.

*''Bányatelep'': az Erzsébet-akna létesítésekor, 1898 körül kialakult, egykor telepszerű községrész, amely a bányák dolgozóinak lakhelye volt; helyi szóhasználattal hívták ''Kolóniá''nak is. Eredeti épületeinek nagy részét lebontották, már csak néhány régi lakóháza áll, a terület mintegy fele beépítetlen, a fennmaradó részen pedig az orvosi rendelő, egy üzem és egy-két újabb ház áll.

 

=== A második világháború után ===

A [[Szovjetunió|szovjet]] csapatok [[1944]]. [[december 25.|december 25-én]] vonultak be végleg a községbe. A háború nem rongálta meg túlságosan a települést, mindössze egy menekülő bombázó által ledobott bombák romboltak le egy házat, melyben egy személy meghalt és a templom ablakai a légnyomástól betörtek. A háborúban azonban sok férfi halt hősi halált, főleg az orosz és német frontokon. A háború után nem került sor a [[Magyarországi németek|német]] lakosság nagyobb arányú kitelepítésére, néhány tucatnyi család azonban a front közeledte elől nyugatra menekült, és egy részük nem is tért vissza onnan.

 

* Pilisszentiván határában emelkedik '''az 550 méter magas [[Nagy-Szénás]]''', mely a [[Budai-hegység]] egyik legkedveltebb, fővároson kívüli turistacélpontja, elsősorban a csúcsáról kínálkozó tökéletes, 360 fokos körpanoráma miatt. Közvetlenül a csúcs alatt állt egykor a '''[[Nagy-szénási turistaház]]''', amelynek egykori létezésére azonban megszűnése (~[[1979]]) óta már csak egy emlékfal és egy tábla emlékeztet. A Nagykovácsiból kiinduló [[Nagy-Szénás-tanösvény]]t bejáró vezetett túrák közül a hosszabb túrautak végpontja Pilisszentiván sporttelepénél található.

 

*A '''[[Szűz Mária, az Isteni Gondviselés Anyja-templom (Pilisszentiván)|Szűz Mária, az Isteni Gondviselés Anyja-templomot]]''', a község egyetlen (katolikus) templomát az ismert XVIII. századi templomépítész, [[Nöpauer Máté|Nöpauer (Nepauer) Máté]] tervezte, építését [[1780]] körül kezdték el, de csak [[1796]]-ban szentelték fel. Festett díszablakait [[Zsellér Imre]] ablakfestő mester, orgonáját [[Vavró József]] orgonaépítő mester, homlokzati fülkéinek szobrait [[Bicskei István]] szobrászművész, szembemiséző oltárát [[Peller József]] kőfaragó készítette.<ref name="Hegyeshalmi Hajnalka 2007"/> Toronyóráját [[1999]]. [[december 31.|december 31]]-én éjfélkor szentelte fel [[Takács Nándor]] székesfehérvári püspök. Festményeinek egy része – köztük a korábbi oltárkép – '''[[Feszty Masa]]''' alkotása.<ref>http://szentivanihke.hu/?modul=galeria&a=91892</ref> Legutóbbi komolyabb felújítása 2013-ban történt, ekkor nyerte el a toronysisak is a korábbi, vöröses színtől jelentősen eltérő jelenlegi, sötétszürke színét.