Főmenü megnyitása

Módosítások

a
File: → Fájl:
== Földrajz ==
[[Kép:Rhodos topo.png|thumb|left|Rodosz domborzati térképe]]
[[FileFájl:Cape Kara, Turkey-2.jpg|bélyegkép|right|300px|A legközelebbi török part, a Kara-fok a Rodosz és [[Szími]] közötti hajóúton]]
Rodosz a negyedik legnagyobb görög sziget ([[Kréta (sziget)|Kréta]], [[Évia]] és [[Leszbosz]] után) és a [[Dodekanészosz]] szigetcsoport legnagyobb tagja. Legnagyobb hosszúsága, északkelet-délnyugat irányban, 73 km, legnagyobb szélessége északnyugat-délkelet irányban 25 km.{{refhely|Davies|6.oldal|azonos=D6}} Az [[Égei-tenger]] határvonalát alkotja, tőle délkeletre a tulajdonképpeni [[Földközi-tenger]], illetve annak időnként Levantei-tengernek is nevezett része terül el. A török partok legközelebbi nyúlványai mindössze 18 km-re vannak.
 
 
===A görögök betelepülése===
[[FileFájl:Kameiros - Fountain square 03.jpg|thumb|250px|Kameirosz ókori görög romjai]]
A [[dórok]] [[i. e. 11. század]]ban érkeztek észak felől, és hamarosan Rodoszt is megszállták. Az itteni három település irányítását is átvették, és azokat az [[i. e. 8. század]]ban [[Kosz|Kosszal]], valamint a kis-ázsiai partokon lévő városaikkal, [[Halikarnasszosz|Halikarnasszosszal]], [[Knidosz|Knidosszal]] egyesítve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt (hat város) hoztak létre. Ezek a [[polisz]]ok megőrizték függetlenségüket, de erős politikai és gazdasági kapcsolatokat létesítettek. Az unió évszázadokon át virágzott, tagjai kereskedtek [[Ciprus (sziget)|Ciprussal]], [[Egyiptom]]mal, Szíriával, a [[föníciaiak]]kal
és természetesen a görög államokkal is. A fő kereskedelmi útvonal kelet felé vezetett a part menti hajózás révén. A rodosziak a [[kilikia]]i [[Tarsus]]ban is kereskedelmi állomást hoztak létre i. e. 800 körül, de ez utóbbit i. e. 696-ban az [[asszírok]] támadása elpusztította. Ekkoriban hozták létre a [[lükia]]i [[Faszilísz]]ban{{Linkiw|Faszilísz|Phaselis|en}} a kereskedelmi raktáraikat.{{refhely|Zafeiropoulou|22. oldal}} Rodosz később, más görög [[polisz]]okkal együttműködve, kolóniákat létesített Szicíliában ([[Gela]], [[i. e. 688]]), Dél-Itáliában, a [[Baleár-szigetek]]en, az észak-afrikai partokon ([[Kiríni]]), az [[Ibériai-félsziget]] és a mai [[Franciaország]] földközi-tengeri partjain is.{{refhely|Davies|15.oldal}}{{refhely|Mavromataki|25. oldal}}
 
===A lovagok kora===
[[FileFájl:Maltan knights castle in rh.jpg|thumb|270px|Rodosz város erődje]]
1306-ban Vinioli genovai admirális eladta Rodoszt, [[Kosz]] és [[Lerosz]] szigeteivel együtt a [[Máltai lovagrend|Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend]]nek, akiket 1291-ben kiűztek a Szentföldről és addig Cipruson leltek menedéket. A lovagok Rodoszra költöztek, de a lakosság jelentős ellenállást tanúsított velük szemben, ezért csak 1309-re tudták konszolidálni uralmukat a sziget felett.{{refhely|azonos=M34}} A lovagok hatalmukat hamarosan kiterjesztették a [[Dodekanészosz]] legnagyobb részére, kivéve [[Karpathosz]], [[Kaszosz]] és [[Asztipalea]] szigeteit.{{refhely|Mavromataki|37. oldal|azonos=M37}}
 
 
===Állatvilág===
[[FileFájl:Rhodes Aquarium - Ladigesocypris ghigii.jpg|bélyegkép|A csak Rodoszon élő kis [[gizáni]] a [[Rodoszi Hidrobiológiai Intézet]] akváriumában]]
A [[pleisztocén]] korban Rodoszon csakúgy, mint a Földközi-tenger más nagy, vagy akár kisebb szigetein is, mint a Rodosz közeli [[Tilosz]], [[Ciprusi törpe elefánt|törpe elefántok]] és [[Ciprusi törpe víziló|törpe vízilovak]] éltek. Őseik akkor estek csapdába, amikor, valószínűleg a [[messinai sókrízis]] nyomán, a vízszint emelkedése elzárta előlük a szárazfölddel való összeköttetést. A szigeti körülmények között, az [[izolált zsugorodás]] eredményeképpen váltak kis méretűvé.{{refhely|Davies|11.oldal|azonos=D11}}<ref>http://www.yale.edu/caccone/ecosave/past_aDNA.html</ref>
 
485 763

szerkesztés