„Silla (ókori királyság)” változatai közötti eltérés

a
File: → Fájl:
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a File: → Fájl:
33. sor:
 
A [[262]]-ben trónra lépő [[Micshu sillai király|{{koreai|Michu|Micshu}}]] volt az első közülük. A dinasztia székhelye {{koreai|Gyeongju|Kjongdzsu}}, amely egyben a királyság fővárosa is volt. A királyság ideje alatt {{koreai|Seorabeol|Szorabol}}nak, azaz „fővárosnak” nevezték. Egy etimológiai hipotézis szerint a késő középkori {{koreai|Syeobeul|Sjobul}} (셔블 „királyi székhely”) és {{koreai|Syeoul|Sjoul}} (셔울) alakon át ebből ered {{koreai|[[Szöul|Soul]]|[[Szöul|Szoul]]}} (서울), a mai főváros neve. [[356]]-ban [[Nemul sillai király|{{koreai|Naemul|Nemul}}]] {{koreai|maripgan|maripkan}} trónra lépésével kezdődik Silla történelmi jelenléte. Ekkor jött létre a sillai örökletes monarchia. A [[4. század]]ra tehető a rivális koreai államok megszilárdulása is, {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} [[313]]-ban a korábbi törzsszövetség helyén, {{koreai|Baekje|Pekcse}} pedig [[346]]-ban a félsziget nyugati részén alakult meg. {{koreai|Naemul|Nemul}} diplomáciai kapcsolatokat létesített Kínával és {{koreai|Goguryeóval|Kogurjóval}} is, ami egyúttal az állam önállóságának elismerését is jelentette partnerei részéről. Ekkor Silla nyugati határa a [[Naktong|{{koreai|Nakdong|Naktong}}]] volt. A kis számú település a déli részeken összpontosult. A népesség jelentős részét alkották a [[japánok]], amelyet még a jelenkori DNS-tesztek is igazolnak.{{refhely|azonos=CU}}{{refhely|azonos=NA29-55}}{{refhely|Szidorova 1967-3|46–50. o.|azonos=Jo}}
[[FileFájl:SillaSwordHilt.jpg|thumb|200px|Sillai kardmarkolat a 4–6. századból]]
Nyugati szomszédja, [[Kaja államszövetség|{{koreai|Gaya|Kaja}}]] a [[4. század]]ban elzárta Japántól Sillát, majd háború is kitört, melynek hatására Silla [[399]]-ben szövetséget kötött {{koreai|Goguryeóval|Kogurjóval}}. A szövetséges azonban dél felé kívánt terjeszkedni, {{koreai|goguryeói|kogurjói}} hadsereg állomásozott Sillában. A {{koreai|goguryeói|kogurjói}} király, [[Kvanggetho kogurjói király|{{koreai|Gwanggaeto|Kvanggetho}}]] (391–413) nevének jelentése „a király, aki kiterjesztette a birodalmat”, Silla pedig erőtlen volt {{koreai|Goguryeóhoz|Kogurjóhoz}} képest. A szövetség idején a „nagy” melléknevű {{koreai|Gwanggaetho|Kvanggetho}} 65 erődítményt és 1400 települést foglalt el, valamint a japánok ellen harcolt Silla segítségével. [[427]]-ben {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} {{koreai|[[Phenjan|Pyeongyangot]]|[[Phenjan|Phjongjangot]]}} tette meg fővárosának, ekkor [[Nuldzsi sillai király|{{koreai|Nulji|Nuldzsi}}]] a már közvetlen fenyegetés és nyomás hatására kénytelen volt {{koreai|Baekjéhez|Pekcséhez}} fordulni.{{refhely|azonos=CU}}{{refhely|azonos=NA29-55}}{{refhely|Allen}}
 
43. sor:
 
=== Középső Silla (654–780) ===
[[FileFájl:Infant Buddha, Korea, Silla, Three Kingdoms period, 7th century, gilt bronze - Royal Ontario Museum - DSC04204.JPG|thumb|200px|Sillai buddhaszobor a 7. századból]]
A [[Tang-dinasztia]] hatalomra jutása után nem sokkal, [[645]]-ben, [[Szondok sillai királynő|{{koreai|Seondeok|Szondok}} királynő]] idején újultak ki a harcok. Kína elfoglalta Dél-[[Mandzsúria|Mandzsúriát]] és egyelőre megtorpant. Ekkor {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} Sillára támadt, de az új kínai hadjárat miatt sikertelenül. Ebben az időben {{koreai|Baekje|Pekcse}} szövetségest váltott és Silla helyett {{koreai|Goguryeót|Kogurjót}} támogatta. A [[7. század]] közepén ezért Kína taktikát váltott és a [[Sárga-tenger]]en keresztül {{koreai|Baekje|Pekcse}} felől támadta meg {{koreai|Goguryeót|Kogurjót}}. Ez a taktika [[Mujol sillai király|{{koreai|Muyeol|Mujol}}]] utolsó uralkodási évében, [[660]]-ban {{koreai|Baekje|Pekcse}} végleges bukásához vezetett. Három évi ellenállás után Kína, Japán és Silla együttes támadásai miatt {{koreai|Baekje|Pekcse}} ideiglenesen Kína fennhatósága alá került. A Tang–Silla-szövetségben [[Mummu sillai király|Munmu]] hadvezére, {{koreai|[[Kim Jusin|Kim Yushin]]|[[Kim Jusin]]}} [[668]]-ra felszámolta {{koreai|Goguryeót|Kogurjót}} is. Silla a kínaiak elleni lázadásra buzdította a {{koreai|goguryeóiakat|kogurjóiakat}} és [[671]]-ben annektálta {{koreai|Baekje|Pekcse}} területét, kiszorítva onnan a Tang erőket. Ezek hatására Kína [[676]]-ban végleg kiürítette a [[Tedong|{{koreai|Daedong|Tedong}}]]tól délre eső, még felügyelete alatt lévő területeket, amelyet Silla vett birtokba. {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} nagy részben Kína területe lett. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a helyi nemesség inkább Kínát, mint Sillát választotta és a kínai fennhatóságot ismerték el. De {{kínai|[[Vu Cö-tien|Wu Ze Tian]]|[[Vu Cö-tien]]}} ([[690]]–[[705]]) intermezzója Kína átmeneti gyengülését eredményezte – [[698]]-ban {{koreai|[[Ko Vang|Go Wang]]|[[Ko Vang]]}}, a korábbi uralkodóház egyik tisztviselője itt alakította meg {{koreai|[[Palhe|Balhaét]]|[[Palhét]]}}. {{koreai|Balhae|Palhe}} irányította az északi térséget 698-tól 926-ig.{{refhely|azonos=CU}}{{refhely|azonos=Jo}} Jelentős katonai erőt képviselt, Silla már [[721]]-ben falakat épített északi határai mentén, nagyjából {{koreai|[[Phenjan|Pyongyang]]|[[Phenjan]]}} és {{koreai|[[Vonszan|Wonsan]]|[[Vonszan]]}} között.{{refhely|azonos=CU}}
 
49. sor:
 
=== Késői Silla (780–935) ===
[[FileFájl:Silla Large Jar and Small Jar.jpg|thumb|200px|Agyagkorsó a késői Silla-korból]]
A lázadások és felkelések aláásták Silla haderejét és gazdaságát is. Északon {{koreai|Balhae|Palhe}} átlépte a {{koreai|[[Jalu (határfolyó)|Yalut]]|[[Jalu (határfolyó)|Jalut]]}} és mindkét partját ellenőrizte. Egészen addig, míg egy [[kitajok|kitaj]] támadás [[926]]-ban váratlanul felszámolta {{koreai|Balhaét|Palhét}}.{{refhely|azonos=CU}}
 
71. sor:
== Az állam élete ==
[[Kép:Cheomseongdae-1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A {{koreai|[[Cshomszongde|Cheomseongdae]]|[[Cshomszongde]]}} {{koreai|[[Kjongdzsu|Gyeongjuban]]|[[Kjongdzsu]]ban}}]]
[[FileFájl:Korea-Gyeongju-Queen's hanbok during the Silla kingdom-01.jpg|thumb|200px|Királynői [[hanbok]] másolata a Silla-korból]]
[[FileFájl:Hwarang.jpg|thumb|200px|[[Hvarang]] hagyományőrző]]
Az 5. században megerősödő, központosított és egységesen vezetett államiság fellendítette az ország gazdaságát. Az öntözéses földművelés egyre nagyobb teret hódított, a megnövekvő termelékenység lehetővé tette az adminisztratív és kereskedelmi központok kialakulását. A korai Sillában kis számú állandó katonaság volt, a királyi testőrség. Háború idején a nemesség alkotta a fő haderőt.{{refhely|azonos=NA29-55}}{{refhely|azonos=Jo}}
 
646 903

szerkesztés