„Varsói Hercegség” változatai közötti eltérés

a
File: → Fájl:
(Robot: Merchant_ensign_of_Vistula_ships_of_Congress_Poland.svg cseréje a következőre: [[Commons:File:Military_ensign_of_Vistula_Flotilla_)
a (File: → Fájl:)
Az [[ötödik koalíciós háború]] kitörésekor, [[1809]] áprilisában a Habsburg haderő VII. hadteste, [[Habsburg–Estei Ferdinánd Károly József főherceg|Ferdinánd Károly főherceg]] tábornagy vezetésével betört a Varsói Hercegségbe. Bár [[Józef Antoni Poniatowski|Poniatowski]] herceg, hadügyminiszter lengyel csapatai április 19-én a [[raszyni csata|raszyni csatában]] vereséget mértek az osztrákokra, azok április 22-én mégis elfoglalták [[Varsó]]t. Ezen a napon [[I. Frigyes Ágost szász király|Frigyes Ágost szász király]] [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]] kiáltványt bocsátott ki, saját népének támogatását kérve. Ausztria célja a hadjárattal az volt, hogy elmozdítsa az uralkodó Frigyes Ágostot, és az elfoglalt Hercegséget a katonai szövetségért folytatott alkudozások során egyfajta cserealapként felajánlja vagy Poroszországnak, vagy Oroszországnak. Nyugaton a korábban betelepített porosz telepesek nyíltan fellázadtak a Varsói Hercegség kormánya ellen.<ref>Wiesław Śladkowski: 'Kolonizacja niemiecka w południowo-wschodniej cześci Królestwa Polskiego w latach 1815-1915,'' Wydawn. Lubelskie, 1969, 234. old.</ref> Az osztrák offenzíva azonban kudarcba fulladt, a megszállók hátában lengyel népfelkelés bontakozott ki. Az osztrákok nem tudták megvetni lábukat a [[Visztula]] jobb partján. Ferdinánd főherceg [[Kalisz (település)|Kalisch]]-ba (Kaliszba) vonult, sikertelenül ostromolta [[Toruń|Thorn]] (Toruń) városát, közben Poniatowski reguláris csapatai, francia támogató egységekkel együtt betört [[Galícia|Galíciába]]. Ferdinánd főhercegnek június 2-án ki kellett ürítenie varsót, és vissza kellett vonulnia Dél-Galíciába. Nyugat-Galíciába az oroszok vonultak be, hivatalosan „a lengyel állam helyreállításának” támogatására. Az osztrákok kitértek az oroszok elől, barátságban átengedve át nekik [[Lviv|Lemberget]] és más galíciai városokat.<ref>''Minerva. Ein Journal historischen und politischen Inhalts,'' Hamburg, 1810. március, 459- old.</ref> Közben a francia csapatok Dél-Csehországba érkeztek, a július 10-i [[znaimi csata]] után az osztrákok visszavonultak, Poniatowski lengyel és [[Carl Gustav von Sievers|Sievers]] tábornagy orosz csapatai [[július 15.|július 15-én]] egyszerre vonultak be [[Krakkó]]ba. A két, egymásra ellenségként tekintő hadnép összetűzéseit a két hadvezér nehezen fékezte meg.<ref>Joseph A. Graf Raczynski (kiadó, fordító): ''Noch ist Polen nicht verloren. Aus den Tagebüchern des Athanasius Raczynski, 1788 bis 1818,'' Berlin, 1984, 50. old.</ref>
 
[[FileFájl:Duchy of Warsaw 1809-1815.PNG|bélyegkép|jobbra|A Varsói Hercegség 1809–1815 között<br/>(a [[schönbrunni béke]]szerződéstől a [[bécsi kongresszus]]ig)]]
[[Magyaróvár]]on ''(Ungarisch-Altenburg)'' francia–osztrák béketárgyalások kezdődtek, ezeket egyfelől maga Napóleon, vagy személyes megbízottai, másfelől [[Johann Philipp von Stadion|Stadion gróf]], osztrák külügyminiszter folytatta, a varsói kormányt nem vonták be annak ellenére, hogy itt döntöttek [[Galícia]] hovatartozásáról és Lengyelország további sorsáról. A lengyeleknek csalatkozniuk kellett reményeikben. Mindkét fél az [[Orosz Birodalom]] kegyeit kereste, megegyezéseik ezt tükrözték.<ref>Friedrich Wencker-Wildberg – Friedrich M. Kircheisen (kiadó): ''Napoleon. Die Memoiren seines Lebens, Band 12, Der Feldzug gegen Österreich 1809. Die zweite Heirat. Russland 1812,'' Wien, Hamburg, Zürich, 1928-30, 317–335. old.</ref><ref>Heinrich Ritter von Srbik: ''Metternich: Der Staatsmann und der Mensch,'' I. kötet, München, 1944, 118–122.</ref> Oroszország újabb lengyel területet kapott, a Varsói Hercegségnek le kellett mondania a galíciai [[Ternopili terület|Tarnopóli körzet]]ről. Ausztria gyakorlatilag megtarthatta a Lengyelország első felosztásakor szerzett területeit. A Varsói Hercegség viszont megkapta [[Nyugat-Galícia|Nyugat-Galíciát]] (más néven ''Új-Galíciát),'' továbbá [[Zamość]]-t és környékét. [[I. Frigyes Ágost szász király|Frigyes Ágost szász király]], mint Varsó uralkodó hercege megkapta a [[wieliczkai sóbányák]] jövedelmeinek felét. Az uralkodó privát vagyonából származó jövedelme így {{szám|167000}}-ről {{szám|1500000|[[tallér]]}}ra emelkedett. Az itteni megegyezések októberben a [[schönbrunni béke]]szerződés részévé váltak. A Varsói Hercegség négy új [[Département (közigazgatás)|département]]-nal bővült: [[Krakkó]], [[Radom]], [[Siedlce]] és [[Lublin]]. Területe így {{szám|155430|km²}}-re bővült, {{szám|4300000|lakossal}}.
 
Az [[Oroszországi hadjárat (1812)|Oroszország elleni hadjárat]]ra készülve Napóleon a Varsói Hercegséget is haderő felállítására szólította fel. Franciaország összes szövetségese közül a lengyelek állították ki a legnagyobb létszámú hadsereget, {{szám|200000|katonát}}. Ebből {{szám|115000|-en}} sorakoztak fel az „Északi Légió”-ban, melyet hivatalosan azért nem neveztek „lengyel légiónak”, nehogy felingereljék [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor cárt]]. Mintegy {{szám|85000|lengyel katonát}} Napóleon Császári Gárdájába, a Visztulai Légióba, és a Dunai Légióba osztották be. Az ország nagyságához és gazdasági erejéhez képest a háborúra készülő Napóleon a végsőkig kiaknázta Lengyelországot. Az egész orosz hadjárat előkészítése és felvonulása lengyel területen történt, az összes részt vevő hadsereget itt állomásoztatták, itt szerelték fel, innen látták el élelmiszerrel. Az 1812-es orosz fronton harcba vetett {{szám|90000|lengyel}} katonából mindössze {{szám|30000|-en}} tértek vissza.
 
[[FileFájl:Russian army entering Warsaw in 1813.png|bélyegkép|jobbra|Orosz csapatok Varsóban, 1813.]]
A megvert Napóleont üldöző oroszok elözönlötték Lengyelországot. [[Varsó]] lakosságát [[I. Frigyes Ágost szász király|Frigyes Ágost]] [[1813]]. [[január 21.|január 21-én]] kiáltványban szólította fel a főváros megvédelmezésére, de ennek nem volt realitása. Február 6-án az orosz csapatok elfoglalták Varsót. A kormány [[Krakkó]]ba menekült. Poniatowski herceg itt áprilisra újabb hadsereget szervezett. 1813 júniusára az oroszok a Varsói Hercegség egész területét elfoglalták, csak [[Zamość]] és a még épülőfélben lévő [[Modlin]] erődítményei tartották magukat (A [[Bug]] és a [[Visztula]] összefolyásánál álló Modlint francia és lengyel védői csak 1813 decemberében adták fel). Poniatowski alig {{szám|18000|főnyi}} hadseregével még néhány hónapon át fenntartott egyfajta átmeneti ''[[status quo|status quót]],'' amely a Varsói Hercegséget még létező politikai entitásnak mutatta.
 
548 926

szerkesztés