„Dzsahán Sáh mogul herceg” változatai közötti eltérés

== Az Azim-us-San elleni harc ==

Az elkövetkező 3 napon Zulfikár kán sereget gyűjtött és megerősítette szövetségét a három herceggel. Meglátogatta Rafi-us-Sant és Dzsahán Sáhot és sürgette őket, hogy vegyenek fel uralkodói címeket. 2-3 napon belül hatalmas zsoldos sereget verbuváltak és megindultak Azim-us-San felé.<ref>Irvine William: Later Mughals, volume I, 1707-1720, Calcutta, 166. oldal</ref>

Az összeütközés előtt a versengő feleknek a következő katonai erő állt rendelkezésére: a három fivér oldalán 53 ezer lovas és 68 ezer gyalogos (Dzsahandár 20 ezer lovas, 30 ezer gyalogos, Rafi-us-San 8 ezer lovas, 8 ezer gyalogos, Dzsahán Sáh 25 ezer lovas, 30 ezer gyalogos) és Azim-us-San oldalán 30 ezer lovas és 30 ezer gyalogos.<ref>Irvine William: Later Mughals, volume I, 1707-1720, Calcutta, 161. oldal</ref>

A testvérek hozzáállása a csatához különböző volt. Dzsahán Sáh például öntelt véleménye szerint neve hallatára ellenségei megfutamodnak. Halogató álláspontjáról és fukarságáról is híres volt és nem fizette jól katonáit.<ref>Irvine William: Later Mughals, volume I, 1707-1720, Calcutta, 167. oldal</ref>

Volt másik oldala is a hercegnek. 1712. március 15-én egy tüzérségi párbaj után Dzsahandár egyik kétezer fős csapata parancs nélkül támadásba lendült és a pusztulástól csak Sáh Dzsahán gyors beavatkozása mentette meg őket. A herceg megsebesült a karján a csatában, de hősiességét Zulfikár kán is elismerte.<ref>Irvine William: Later Mughals, volume I, 1707-1720, Calcutta, 168. oldal</ref>

 

== A zsákmány elosztása ==