Wikipédia

„Ipolyság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a javítások
39. sor:
A magyarság megtelepülése az Árpád fejedelem és vezér vezette győzedelmes ''[[Pozsonyi csata|Pozsonyi csatával]]'' veszi kezdetét a 10. században.
 
Ipolyságot [[1237]]-ben említik először "''"Saag"''" néven abban az oklevélben, melyben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király egy malmot és birtokainak egy részét az [[esztergom]]i káptalannak adja. [[premontreiek|Premontrei]] kolostorát szintén 1237 körül alapította a [[Hont-Pázmány nemzetség]]beli Márton bán, első erődítményei a [[15. század]] közepén épültek. [[1446]]-ban [[Lévai Cseh László]] cseh zsoldosaival elfoglalta és kirabolta a kolostort. [[1405]]-ben vásártartási jogot kapott. [[1451]]-ben [[Giskra]] serege szállta meg, erődítményét pedig megerősítette, [[Hunyadi János]] foglalta vissza tőle. [[1546]]-ban királyi rendeletre megerősítették, a kolostort várrá alakították át. [[1550]]-ben a török sikertelenül ostromolta, de [[1552]]-ben elfoglalta. [[1595]]-ben szabadult fel, ezután erődítéseit lebontották, csak a kéttornyú templom és a [[kolostor]] épülete maradt meg, melyet [[1736]]-ban átalakítottak. [[1704]] végén itt fogadta [[II. Rákóczi Ferenc]] a fejedelemmé választásának hírét hozó [[erdély]]i küldöttséget.<ref>[http://mek.oszk.hu/05800/05832/html/1kotet/06.htm [[Márki Sándor|Dr. Márki Sándor]]: II. Rákóczi Ferencz, 1676-1735]</ref> [[1715]]-ben 20, [[1720]]-ban 28 adózó háztartása volt. A város virágzása a [[18. század]] végén kezdődött, [[1806]]-ban a rendek határozata alapján a [[megyeszékhely]]et [[Kemence (település)|Kemencé]]ről Ipolyságra helyezték át. [[1828]]-ban 231 házában 1386 lakos élt, akik főként [[mezőgazdaság]]gal és szőllőtermesztéssel foglalkoztak.
 
[[Vályi András]] szerint "''"Ipoly Ság. Magyar Mezőváros Hont Várm. földes Urai a’ Rozsnyói, és B. Bányai Káptalanbéli Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vize mellett, mellyen kőhídgya van, Honthoz fél mértföldnyire; Sóháza, 222ésés Postája is vagyon; határja jó, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék."'' "<ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[Fényes Elek]] szerint "''"Ipoly-Ságh, magyar m. v. Honth vgyében, Váczhoz észak-nyugotra 5 mfd., az Ipoly jobb partján, mellyen keresztül derék 3 kőhid vezet. Házai alacsonyak ugyan, de elég csinosak. Van kath. paroch. temploma, s a város közepén a vgyeház; postaháza, patikája, több uradalmi épületek és boltok. Lakosai, kik 1370 kath., 21 evang., 8 óhitüekre mennek, mesterségekből, gabona- és bortermesztésből táplálják magukat. Határja első osztálybeli; szép gabonát, dohányt, dinnyét, kukoriczát terem; szőlőhegye derék és jó borral fizet, erdeje makkos. – Hajdan prépostság volt, s hozzá egész uradalom tartozott, mellyet jelenleg a beszterczei és rozsnyai káptalanok birnak. Az ipoly-hidjai és töltése végén láthatók egy homok dombon a nem rég épittetni szándéklott, de abban hagyott vgyeház alapfalai.''"<ref>{{Fényes}}</ref>
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1849]]. [[január 11.|január 11-én]] a település mellett folyt az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] egyik ütközete [[Guyon Richárd]] és [[Anton Csorich]] csapatai között. A vasút [[1886]]-ban érte el a települést, amely [[1909]]-ben került vasúti összeköttetésbe Budapesttel is. 1922-ig [[Hont vármegye]] székhelye volt.
 
Állami Főgimnáziumát 1913-ban létesítették. A gimnázium 1939-ben vette fel [[Szondy György]], a [[drégely]]i vár hőse nevét. (M. KirgyarKir.. Állami [[Szondy György]] gimnázium, felsőbb osztályaiban – 1942-ig – reálgimnázium).
 
A cseh légionisták 1919. [[január 10.|január 10]]-én foglalták el. [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] katonái 1919. [[május 29.|május 29]]-én visszafoglalták, de 1919 júliusában a város elhagyására kényszerültek.<ref>Danis Ferenc írása a Múltunk emlékei 2004 júniusi lapszámában.</ref> A trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához csatolták. [[1923]]-ban elvesztette megyeszékhelyi rangját. [[1938]]-ban az első település volt, amelyet [[Csehszlovákia]] az [[első bécsi döntés]] értelmében visszaadott [[Magyarország]]nak.<ref>[http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=3012 Magyar Világhíradó, 1938]</ref> 1938. október 11-én ünnepélyes keretek között országzászlót avattak fel.<ref>[http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=3022 Magyar Világhíradó (1938): Országzászló avatás Ipolyságon]</ref> [[1938]] és 1945 között az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz tartozott.
57 ⟶ 56 sor:
A [[reformáció]] idején a város lakossága a [[kálvinizmus|kálvini]] református hitre tért át. Az [[ellenreformáció]] kegyetlen visszatérítő tevékenysége során a város római katolikus jellege visszaállt. Az ellenreformáció kegyetlenségére jellemzően [[Szecsei János]] kálvini hitű református prédikátort elhurcolták, majd gályarabságra ítélték. Az útközbeni embertelen bánásmód miatt Chieti (az ókori ''Teate Marrucinorum'') börtönében a tortúráztatásokba belehalt. Ezzel az ipolysági (sági) református egyházközség megszűnt. Újjáalakult 2008-ban a református templom alapkövének letételével és a református lelkész beiktatásával.
 
Ipolyságra több zsidó a 19. században költözött, ők alapították a 19. és a 20. század peremén a Neumann nyomdát. Ma is két zsidótemető van a városban, ortodox a város északi peremén, a másik Homokban. A városban volt egy [[Talmud]]-iskola is. A három zsinagógából még kettő megmaradt. A Nagyzsinagógát a zsidó közösség eladta a városnak, a másik a [[Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria |Honti Múzeum]] része, ott áll a holokauszt-emlékmű. A 19–20. század fordulóján a zsidó közösség több mint 1200 személyt számlált, ez a lakosság 25%-a volt. Ezt a közösséget 1944-ben a koncentrációs táborokba hurcolták. A polgármester, Lőwy János információi szerint csak harmincan tértek haza, a legtöbbje emigrált, a város utolsó, csak zsidó szülőktől származó polgára 2006-ban halt meg.<ref>[http://www.delet.sk/showarticle.php?articleID=510 Ipolyságon zsidó már nem él, de a közösség nyomai láthatók]</ref><ref>Beszélgetés a polgármesterrel, 2008. január 2.</ref>
 
== Népessége ==
1880-ban 2755 lakosából 2429 magyar és 122 szlovák anyanyelvű volt.; Pereszlényben 569 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.; Tesmagon 637 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
 
1890-ben 3247 lakosából 3018 magyar és 123 szlovák anyanyelvű volt.; Pereszlényben 596 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.; Tesmagon 755 magyar és 21 szlovák anyanyelvű voltlakott.
 
1900-ban 3720 lakosából 3531 magyar és 140 szlovák anyanyelvű volt.; Pereszlényben 654 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.; Tesmagon 711 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.
 
[[1910]]-ben 4206 lakosából 4003 magyar és 122 szlovák anyanyelvű; volt. PereszlénybenPereszlényt 619 magyar és 5 szlovák anyanyelvű; volt. TesmagonTesmagot 731 magyar és 3 szlovák anyanyelvű voltlakta.
 
1921-ben 4698 lakosából 2741 magyar és 1375 csehszlovák volt.; Pereszlényben 603 magyar és 5 csehszlovák volt.; Tesmagon 691 magyar és 37 csehszlovák volt.
 
1930-ban 5804 lakosából 3185 magyar és 1976 csehszlovák volt.; Pereszlényben 566 magyar és 36 csehszlovák volt.; Tesmagon 724 magyar és 44 csehszlovák voltélt.
 
1941-ben 5027 lakosából 4909 magyar és 74 szlovák volt.; Pereszlényben 614 magyar volt.; Tesmagon 818 magyar és 1 szlovák volt.
 
1991-ben 8551 lakosából 5562 magyar és 2885 szlovák volt.
 
[[2001]]-ben 8061 lakosából 5015 magyar, 2787 szlovák, 45 cseh és 33 cigány.
 
2011-ben 7624 lakosából 4410 magyar, és 2959 szlovák volt.
 
=== Népessége nemzetiségek szerint ===
115 ⟶ 114 sor:
* A jezsuták kolostora a [[17. század]] végén épült a korábbi kolostor maradványainak felhasználásával. Több gótikus részlete látható. Feltárása során középkori temetőt és sok használati tárgyat találtak.
* Simonides, Johannes: Galeria Omnium Sanctorum, 1675.
* Az egykori vármegyeháza [[1827]] és [[1857]] között épült, [[copf stílus|copf]]-[[klasszicista stílus]]ban. Itt nyílt meg [[1902]]-ben a [[Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria#Honti Múzeum 1902–1924|Honti Múzeum]]. Jelenleg városháza.
* Az evangélikus templom [[1903]]-ban épült.
* A neológ zsinagóga [[1852]]-ben épültlétesült, a súlyosan leromlott épületet nemrég felújították, kulturális központ működik benne.
* A Lengyel Szálló a [[19. század]] végén épült. [[1932]]-ben [[Móricz Zsigmond]] is megszállt benne.
* A gimnázium épülete pénzügyi palotának épültjött létre a [[20. század]] elején.
* A római katolikus elemi iskola épülete [[1872]]-ben épült.
* Az Ipoly közelében álló Centrál Szálló [[1906]]-ban épültlétesült.
* [[Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria]].
* A Fő tér közepén 1859-től a város védőszentjének, a ''Szeplőtelen Istenanyának'' a szobra áll.
127 ⟶ 126 sor:
* Honti Kulturális Napok. Az egyhetes rendezvénysorozatot szeptemberben rendezik meg.
* Ipolyvölgyi Nemzetközi Méhésztalálkozó, melyet [[páros és páratlan számok|páros]] években [[Balassagyarmat]]on, páratlan években Ipolyságon rendeznek meg.
* Református templomának alapkövét 2008-ban helyezték el, 2014. szeptembnerszeptember 28-án szentelték fel.<ref>[http://reformata.sk/mutat/1873/ Cikk a Szlovákiai Református Keresztyény Egyház honlapján]</ref>
*[[Nepomuki Szent János]] szobra. A műalkotás eredetijét még a 18. század második felében helyezték el a híd kőkorlátján. A második világháború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották a hidat, s ekkor a szobor is megsemmisült. Közadakozásból 2010-ben új szobrot emeltettek. Az alkotás Mag Gyula szobrászművész munkája.<ref>Forgács Miklós tudósítása az Új Szó 2010. december 29-i lapszámában.</ref>
 
154 ⟶ 153 sor:
* Itt született [[1919]]. [[február 6.|február 6-án]] [[Ján Dekan]] szlovák akadémikus régész, történész, művészettörténész, író, egyetemi oktató.
* Itt született [[1925]]. [[január 31.|január 31]]-én [[Kulka Frigyes]] orvos, mellkassebész, tüdőgyógyász szakorvos, az orvostudományok doktora, egyetemi tanár.
* Itt született [[1934]]. [[január 7.|január 7]]-én [[Kollányi László]], [[Fleischmann Rudolf]]-díjas növénynemesítő.
* Itt született [[1940]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] [[Harna István]] szlovákiai magyar politikus.
* Itt született [[1956]]. [[március 21.|március 21-én]] [[Csáky Pál]] szlovákiai magyar politikus.
163 ⟶ 162 sor:
 
 
* Itt szolgált 1670 táján [[Szecsei András]], [[gályarabság]]ra hurcolt református prédikátor.
* [[Szokolyi Alajos]] ([[1871]]–[[1932]]) atléta – három éves korától keresztapja (Schőn Alajos) ipolysági házában nevelkedett.
* Itt élt [[Horváth István (történész)|Dr. Horváth István]] (1885–1941) tanár, történész, [[Hont vármegye]] jelentős régészeti kutatója.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ipolyság”