„Kelety Gusztáv” változatai közötti eltérés

 

1871-ben báró [[Eötvös József (író)|Eötvös József]], aki akkor közoktatási miniszter volt, megbízta a magyar nemzeti rajzoktatás megszervezésével. (Megbízó levelében Eötvös József ezt írta neki: „''Senki sem látja át a történelmi festészet fontosságát nálamnál inkább, sőt meg vagyok győződve, hogyha valaha magyar festészet lesz, az a történeti festészethez fog tartozni. Nemzetünk géniusza, mint mindenütt, úgy a művészeti körben is a patrisztikus irányt fogja követni''”). Kelety Gusztávot elküldte tanulmányútra a külföldi művészetoktatás tanulmányozására céljából. Kelety ekkor [[Franciaország]]ban, [[Belgium]]ban és [[Németország]]ban személyesen tanulmányozta a művészetek oktatását, melyet összefoglalóként „''A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban''” című művében írt meg. (ebben szerepelnek angliai tapasztalatok is, melyet Kelety közvetett forrásokból szerzett be). A végkonklúziója irományának az volt, hogy [[Magyarország]]on egységes művészetoktatási rendszer kiépítése célszerű, majd javaslatot tett egy „művészetre előkészítő” iskola felállítására.

 

 

Az 1860-as közepe felé Kelety elkezdett [[esztétika]]i cikkeket, kritikákat írni, ezekben az írásokban konzervatív szemléletű, szemben állt az újabb művészi törekvésekkel.

Ő figyelt fel elsőként [[Nagy István (festő)|Nagy István]] tehetségére, és elsősorban az ő tanácsait kérte [[Csontváry Kosztka Tivadar]] is. [[Munkácsy Mihály]]ról és [[Szinyei Merse Pál]]ról írt kritikai véleménye, miszerint nem lesznek jelentős festők, nem igazolódott be. (Kritikai tevékenysége miatt ezek a festők egy darabig abba is hagyták a festést). Az írást később abba is hagyta.

 

 

== Főbb művei ==