„Robert William Seton-Watson” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →A nemzetiségi kérdésről való véleményének kialakulása: https://en.wikipedia.org/wiki/Wickham_Steed Nem forrás. |
||
60. sor:
1905-ben érkezett [[Bécs]]be azzal a céllal, hogy [[Habsburg Birodalom]] [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynőt]] követő történetét feldolgozza. A [[magyarok|magyar népet]], mint „Kossuth Lajos nemzetét”, akárcsak a brit közvélemény jelentős része kezdetben ő is csodálta. Ebben az időben sokan Magyarországot a Monarchia „tartóoszlopának” tekintették. Dicsérettel illették a gyors gazdasági fejlődéséért, a szabadságszeretetéért és a parlamenti kormányzatáért. Az ekkor a [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József király]] és a [[országház|magyar parlament]] között fennáló, [[alkotmány]]t érintő ellentétek (különösen a [[Szent Korona|magyar korona]] jogát illetően), valamint a király ragaszkodása a német vezényleti nyelvhez a [[Császári és Királyi Hadsereg|hadsereg]] magyar egységein belül is, csak növelte szimpátiáját a magyarság iránt.<ref name="Oxford Dictionary of National Biography online" /><ref name="Jeszenszky 1" /><ref name="Beretzky 2"/>
Ebben az időszakban már alkalmanként a [[The Spectator]] számára is küldött tudósításokat „Scotus Viator” álnéven. A magyarság sérelmeiről is írni szándékozott és ennek érdekében 1906 tavaszán [[Budapest]]re utazott, hogy három hónapon keresztül a helyzetet tanulmányozza. Azonban hat héten belül, a magyarok ellen lángra lobbanó haragja miatt inkább visszatért Bécsbe. Ennek az volt az oka, hogy magyarországi tartózkodása alatt számos rövidlátó, [[nacionalizmus|nacionalista]] magyar politikussal találkozott és felvette a kapcsolatot a [[A magyarországi nemzetiségek története|nemzetiségek]] képviselőivel is, akik a magyar vezetők ellenük irányuló kulturális és politikai [[diszkrimináció]]jára panaszkodtak. A legnagyobb hatást talán a román [[Vasile Goldiș]] tette rá, aki szemléletesen elmagyarázta neki, hogyan hagyták figyelmen kívül az 1868-as [[nemzetiségi törvény]] betartását. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos érdeklődésében jelentős szerepet játszottak még a bécsi [[szociáldemokrácia|szociáldemokraták]], akik révén kapcsolatba került [[szlovákok]]kal is. A magyarokhoz fűződő kapcsolatát tovább mérgezte [[Karl Renner]] osztrák szociáldemokrata vezetővel ápolt kapcsolata, aki híres volt magyarellenességéről. Nagy hatással volt rá továbbá a ''[[The Times]]'' németellenes bécsi tudósítója, [[Wickham Steed]] is, aki 1902-ben a pozitív magyarságkép fenntartásáért sokat tevő [[William Lavino]] helyére került. Seton-Watson Steeddel baráti viszonyt alakított ki és 1906 júniusának végén barátságot kötött [[Anton Štefánek]] szlovák újságíróval is.<ref name="Oxford Dictionary of National Biography online" /><ref name="Jeszenszky 1" /><ref name="Beretzky 2"/>
Ekkor még a következőket tanácsolta:<ref name="Beretzky 2">{{cite book|last=Beretzky|first=Ágnes|title=Scotus Viator és Macartney Elemér: Magyarország-kép változó előjelekkel (1905–1945)|publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest|year=2005|pages=18|id=ISBN 9789630582469}}</ref>
| |||