Wikipédia

„Fog” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a →‎top: File: → Fájl:
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Cross sections of teeth intl.svg|thumb|300px|1. '''Fog''' 2. [[Fogzománc]] 3. [[Dentin]] 4. [[Fogbél]] 7. [[Fogcement]] 8. [[Fogkorona]] 12. [[Foggyökér]] 17. [[Fogágy]] 18. [[Fogíny]] 22. [[Gyökérhártya]] 27. [[Canales alveolares maxillae]]]]
 
A '''fog''' ({{latinul|dens, dentis}}) egy látható [[fogkorona|korona]] és egy, az [[állcsont]]okban rögzülő [[foggyökér|gyökér]] alkotta kemény [[szerv]]. A [[gerincesek]]nél fejlődött ki. FőA belőlük felépülő fogazat fő funkciójukfunkciója a [[táplálék]] megragadása, és – az [[emlősök]]nél – az [[emésztés]]t megkönnyítő felaprózása, a [[rágás]]. Az [[ember]]nél szerepet kapnakkap a [[beszéd]]hangok [[artikuláció|képzésében]], az esztétikai megjelenésben, egyes állatoknál pedig fegyverként szolgálnakszolgál. A [[törzsfejlődés]] során ezen funkcióknak megfelelően alakultak ki a különböző fogmorfológiák. Például a [[növényevő]]knek több az őrlőjük (a növényi táplálék nehezennehezebben emészthető), míg a [[ragadozók]]nak jól fejlett [[szemfog]]uk van (aza áldozatprédaállat megragadására, széttépésére).
 
A fogak színe a világossárgától a szürkésfehérig bármilyen lehet. Idővel viszont sötétebbek, sárgábbak lesznek, mivel az átlátszó [[fogzománc|zománc]] kopik, és az alatta lévő [[dentin]] színe érvényesül.
13. sor:
Az alsóbbrendű [[gerincesek]]nél minden fog egyforma, ezt ''homodontia''nak nevezzük. Ezek a kúp alakú, egygyökerű fogak figyelhetőek meg a [[halak]]nál, [[kétéltűek]]nél, [[hüllők]]nél és egyes [[emlősök]]nél. A [[madarak]]nak nincsenek fogaik, mivel ahhoz külön izmokat kellene fejlesszenek, ami növelné a súlyukat és ez hátrányosan befolyásolná a légi életmódukat.<ref>[http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/index.html Brehm: Az állatok világa], [http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/918.html Madarak című alfejezet]</ref> A madarak emésztését fogak hiányában [[zúzógyomor]] segíti. A [[teknősök]]nek sincsenek fogaik.
 
A halak fogaikat általában csak a táplálék megragadására vagy szűrésérekiszűrésére használják. A [[cetek]] egyes fajtáinak is vannak fogaik, de ezeket nem használják [[rágás]]ra. A [[kardszárnyú delfin]]ek és a [[nagy ámbráscet]], a táplálékát megragadja fogaival, szétszaggatja, de ez semnem rágja meg. A cetek fogainak a száma nagyon tág határok közt mozog: 2-tőlkettőtől egészegészen 260 fog is előfordulhat-ig.<ref>
[http://www.freeweb.hu/arnys/cet/fogazat.htm A cetek fogazata]</ref> A [[hüllők]] és a [[cápák]] fogai mindig helyettesítődnek (''polyphedont'' vagy „''revolver''” fogazat). Egy [[krokodilok|krokodil]] akár negyvenszer is kicserélheti fogait.
 
A különféle életmód, táplálkozás, illetőleg fogmunka folytán a fogak az emlősöknél már a fogsoron belül is különböző alakot öltöttek. Az ilyen fogazatot ''heterodont'' fogazatnak nevezzük. Az emlősök egy részénél több rend fogazat fejlődik ki. Legtöbbnél kettő, de vannak fajok, melyeknél az egész élet folyamán cserélődnek. Az emlősök másik felénél a fogak kopnak és ezzel párhuzamosan folyamatosan nőnek ki a [[fogmeder]]ből.
 
A [[rágcsálók]]nak nincsenek szemfogaik, csak mindkét [[állkapocscsont|állkapocsban]] két nagy, gyökér nélküli, éles véső alakú metszőfoguk, melyek kopnak. Attól függően, hogy az alsó és a felső metszőfogak hogy találkoznak megkülönböztetünk négy rágcsáló típust: [[nyúlfélék|nyúl]], vagyis a kéreghántolók típusa, [[tengerimalac]] vagy a levél- és gyümölcsevők típusa, [[egérfélék|egér]], vagy a mindenevők típusa, [[valódi mókusok|mókus]], vagy a diótörők típusa.<ref>[http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/index.html Brehm: Az állatok világa], [http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/464.html Rágcsálók című alfejezet]</ref>
114. sor:
C: fogzacskó]]
 
Az a folyamat, mely során kialakulnak a fogra jellemző [[szövet (biológia)|szövetek]], morfológiai sajátosságok és a végén a fog megjelenik a szájüregben. A [[tejfog]]aktejfogak fejlődése már a méhen belüli élet hatodik hetén elkezdődik, míg a [[maradó fog]]akéfogaké a huszadik héten. A fogak hám- ([[ektoderma|ektodermális]]) és kötőszöveti ([[mezoderma|mezodermális]]) eredetűek.
 
A méhen belüli élet hatodik hetén az elemi szájüreget borító ektoderma benyomul az alatta lévő ektomezenchimális szövetbe, és gyors proliferációba kezd. A tizedik héten már megfigyelhetünk 10-10 fogcsírát a tejfogaknak megfelelően. Később, kb. a 16. hét után jelennek meg a maradó őrlők csírái, a 20. hét után pedig a többi maradandó fog csírái.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fog”