„Pajzsos cankó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
a Nagyon nagy kötőjelek és ndash kódok cseréje kicsit nagy kötőjelre (gondolatjelre) |
||
106. sor:
A pajzsos cankó egyedeinek külseje és szaporodó viselkedése teljes kifejlett életükben állandó marad, és egyetlen [[egypontos nukleotid-polimorfizmus]]ra vezethető vissza.<ref name= lank>{{cite journal| last= Lank | first= David B.| coauthors= Smith, Constance M.; Hanotte, Olivier; Burke, Terry; Cooke, Fred |date=November 1995| title= Genetic polymorphism for alternative mating behaviour in lekking male ruff ''Philomachus pugnax'' | journal= Nature | volume=378 | issue= 6552| pages= 59–62 | url = http://www.sfu.ca/biology/wildberg/nature95.pdf |format = PDF | doi = 10.1038/378059a0| quotes = }}</ref> A területtulajdonos viselkedés és megjelenés [[recesszív]] a csavargó viselkedéshez és külsőhöz képest.<ref name= lanksmith>{{cite journal| last= Lank | first= David B. | coauthors= Smith, Constance M.; Hanotte, Olivier; Ohtonen, Arvo; Bailey, Simon; Burke, Terry | year= 2002| title= High frequency of polyandry in a lek mating system | journal= Behavioral Ecology | volume=13 | issue=2 | pages=209–215 | url =http://www.sfu.ca/biology/wildberg/femmate.pdf |format = PDF | doi =10.1093/beheco/13.2.209}}</ref> Eredetileg úgy gondolták, hogy a kétfajta hím különbsége [[ivart meghatározó rendszer|nemi kromoszómához]] kötött, de valójában a párzási stratégiát leíró [[lokusz|lókusz]] [[autoszóma|autoszómán]], azaz testi [[kromoszóma|kromoszómán]] található. Ez azt jelenti, hogy mindkét ivarú állat hordozhatja a gén két különböző formáját, nem csak a hímek. A nem területtulajdonos gént hordozó tojó [[fenotípus]]a, viselkedése nem tér el a megszokottól, de ha a tojók [[tesztoszteron]]t kapnak, [[genotípus]]uknak megfelelően térnek át territoriális viselkedésre.<ref name= lankcoupe>{{cite journal| last= Lank | first= D. B. | coauthors= Coupe, M.; Wynne-Edwards, K. E. |date=November 1999 | title= Testosterone-induced male traits in female ruffs (''Philomachus pugnax''): autosomal inheritance and gender differentiation | journal= Proceedings of the Royal Society B | volume= 266| issue= 1435| pages=2323–2330 | url = http://www.sfu.ca/biology/wildberg/Lanketal1999.pdf |format =PDF | doi = 10.1098/rspb.1999.0926}}</ref>
A csavargó hím általában valamivel kisebb a területtulajdonosnál
2006-ban az [[ornitológus]]ok felfedeztek és leírtak egy harmadik típusú hímet is, amelynek tollazata olyan, mint a tojóké. E fura példányok száma csak egy százaléka a hímekének. A tojószínű hím kisebb a területtulajdonosnál, de nagyobb a tojónál. Ez a madár nem növeszt fülpamacsot és nyakgallért, mint a két másik típusú hím, de a [[here (anatómia)|heréi]] a területtulajdonos hím heréinél nagyobbak. A tojónak álcázott hím a tojókkal együtt ellátogat a lekre, és amikor észreveszi, hogy a tojó készen áll a párzásra, akkor megtermékenyíti meg.<ref name=jukema>{{cite journal| last= Jukema | first= Joop | coauthors= Piersma, Theunis | year= 2006 | title= Permanent female mimics in a lekking shorebird | journal= Biology Letters | volume= 2 | issue= 2| pages= 161–164 | url = http://cees.eldoc.ub.rug.nl/FILES/root/Animal_Ecology/Articles/2006/JukemaJ-Permanent/1Jukema06.pdf |format = PDF| doi =10.1098/rsbl.2005.0416| pmid= 17148353| pmc= 1618908}}</ref> Bár nem növeszt fülpamacsot és nyakgallért, tollazatát lecseréli csíkosra
A tojószínű hímet néha megmásszák a csavargó vagy a területtulajdonos hímek, de épp olyan gyakran kerül ő is „fölülre” az azonos nemű rámászások során; ez arra utal, hogy nemi identitását a többi hím felismeri. A nőstények azonban soha nem másszák meg a hímeket.<ref name=jukema/> Az előzetes kutatási eredmények azt sugallják, hogy a tojószínű hímek jellemzőiért egyetlen domináns gén felelős.<ref name = lankproject>{{cite web| author =Lank, David | title= Ruff Project | url=http://www.sfu.ca/biology/wildberg/ruff.html | publisher= Simon Fraser University |accessdate=11 June 2009}}</ref> A nőstények párzáskor gyakran előnyben részesítik a tojószínű hímeket a „normál” színezetűekkel szemben, sőt, a normál hímek gyakrabban kopulálnak tojószínű hímekkel, mint nőstényekkel (és viszont). A [[homoszexualitás|homoszexuális]] aktusok nőstényeket vonzhatnak a lekbe, ahogy a csavargó hímek is.<ref>{{cite journal| author =Jos Hooijmeijer | year=2009 | publisher=http://www.rug.nl/research/animal-ecology/_pdf/ruff-newsletter-2009.pdf | publisher=Newsletter Ruff Research 2009 | title= 13–14 "Faeders are supermen"}}</ref> Nem az összes aktus megy végbe a lekben, a hímek csak kisebb része látogatja az aktív lekeket. Az eltérő párzási stratégiák közé tartozik a kiválasztott tojó követése („követés”), vagy annak megvárása, hogy a tojók megfelelő táplálkozóhelyre érjenek („feltartóztatás”). A hímek váltogatják ezt a három stratégiát, például nagyobb valószínűséggel látogatnak meg egy leket akkor, ha az előző napi párzási arány magas volt, vagy ha a fészekrakás időszakában kevés a hozzáférhető nőstény. A leket ritkábban választják a párzási idény elején, ha az időjárás hűvös, és a hímek a nap nagy részében táplálkoznak.<ref name=lank1087>{{cite journal| last= Lank | first= David B. | coauthors= Smith, Constance M. |date=March 1987 | title= Conditional lekking in ruff (''Philomachus pugnax'') | journal= Behavioral Ecology and Sociobiology| volume= 20| issue= 2 | pages= 137–145 | doi = 10.1007/BF00572636}}</ref>
| |||