„Mandzsúria” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
24. sor:
Az orosz befolyás Belső-Mandzsúriában is egyre jobban erősödött a [[Harbin]]on keresztül [[Vlagyivosztok]]ba vezető [[kelet-kínai vasútvonal]] megépítésével. Ezzel együtt egyre több han kínai költözött a területre, többségük [[Santung|{{kínai|Shandong|Santung}}ból]]. Az 1895-ös [[első kínai–japán háború]] eredményeképp Mandzsúria déli része japán befolyás alá került, ám utóbb a nagyhatalmak közbeavatkozására Japán kénytelen volt erről lemondani, és helyettük az Orosz Birodalom befolyása alá került terület. A részben emiatt kirobbanó 1904–1905-ös [[orosz–japán háború]]ban a japánok győzedelmeskedtek, több fontos ütközetben is – mint például a [[mukdeni csata]] – megverve az oroszokat. A kelet-kínai vasút déli része japán felügyelet alá került [[dél-mandzsúriai vasútvonal]] néven. A japánok az [[1917-es októberi orosz forradalom]] után az [[antant]] kérésére [[szibériai intervenció|csapatokat küldtek]] Külső-Mandzsúriába, ám 1925-re a terület szovjet fennhatóság alá került.
 
Mandzsúria birtoklása gazdasági szempontból volt nélkülözhetetlen a [[Japán Birodalom]] számára, hiszen nyersanyagokban gazdag terület volt, jó minőségű, [[szójabab|szója]] és [[Árpa (növényfaj)|árpa]] termesztésére alkalmas termőfölddel. A japánok igen sok pénzt költöttek Mandzsúria fejlesztésére, jó infrastruktúrát és erős gazdaságot kiépítve, így ez a terület vált a kínai nehézipar központjává. Japán számára fontos volt befolyásuk megtartása Mandzsúriában, így 1928-ban meggyilkolták annak túlságosan is önálló hadurát, [[Csang Co-lin|{{kínai|Zhang Zuolin|Csang Co-lin}}t]], majd 1931-ben a [[mukdeni incidens]]t követően a [[Kvantung-hadsereg]] [[Mandzsúria japán megszállása|megszállta]] azt. 1932-ben létrehozták itt saját bábállamukat, [[Mandzsukuo|Mandzsukuót]], amelynek élére az utolsó kínai császárt, [[Pu Ji|{{kínai|Pu-Yi|Pu Ji}}t]] állították. Az 1940-es évekre Mandzsúria lett Kína legfejlettebb területe: a nehézipari termékek 60%-át állították elő, a bányászat 80%-át folytatták itt. Korszerű nehézipar jött létre, a vasútvonalak összes hossza meghaladta a 14 ezer kilométert, ami Kína összes vasútvonalának kétharmada volt.<ref>{{Opcit|n=Jordán Gyula|o=114}}</ref>
 
A hirosimai atombomba ledobása után két nappal, 1945. augusztus 8-án a [[Szovjetunió]] hadat üzent Japánnak,<ref>{{cite web |url=http://avalon.law.yale.edu/wwii/s4.asp |title=Soviet Declaration of War on Japan |publisher=Yale Law School |accessdate=2013-12-17}}</ref> és másnap támadást indított a mandzsúriai japán erők ellen, majd pár nap alatt a terület nagy részét elfoglalta.<ref name="britannica" /> Ezután ennek bizonyos részei a kommunistákhoz, míg mások a nacionalistákhoz kerültek, így a nem sokkal később kitörő [[kínai polgárháború]] erre a vidékre is kiterjedt. A nacionalista erők 1948-ban vereséget szenvedtek itt, majd egy évvel később az egész [[kontinentális Kína|kontinentális Kínában]] is, így Mandzsúria a győztes Kínai Népköztársaság része lett. A kivonuló szovjet erők leszerelték az itteni ipar mintegy felét, és magukkal vitték a Szovjetunióba,<ref name="britannica" /><ref name="manchuri">{{cite web |url=http://education.yahoo.com/reference/encyclopedia/entry/Manchuri |title=Manchuria |publisher=Columbia University Press |accessdate=2013-12-17}}</ref> ám a kommunista győzelem után a Szovjetunió sokat segített a korábbi ipar helyreállításában, így az 1950-es években ismét Mandzsúria lett a kínai nehézipar központja.<ref name="manchuri" /> A terület ipari jelentősége folyamatosan csökkent, az 1990-es években már csak az ipari termelés 3%-a folyt itt, ám a kínai [[kőolaj]] 50%-át, a szénnek 12%-át, acéljának 16%-át, fáinak, gépkocsijainak és műanyagának közel 25%-át még mindig ez a terület adta.<ref>Polonyi Péter: i. m. 277. old.</ref>