Wikipédia

„Ásványi anyagok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Króm: 1 link korr.
aNincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
=== [[Foszfor]] ===
 
*A felnőtt ember szervezetében, szerves és szervetlen [[foszfát]]ok formájában 600-700  g foszfor található. Szerves kötésben az egyes fehérjéknek, enzimeknek, vagy [[nukleinsavak]]nak az építőköve. Fontos szerepet tölt be a [[fehérje]]-, [[szénhidrát]]- és [[zsír]]-anyagcserében. A foszfor 80-85%-a hidroxiapatit mikrokristályok alakjában, a [[csont]]ok, fogak szilárdságáért felelős. Kis mennyiségben van jelen ugyan, de a szervezet folyadéktereiben is megtalálható, igen fontos szerepet töltve be a [[pH|kémhatás]] szabályozásában. Szervezetünk a tartalékenergia egy részét is foszforvegyületek (ATP – adenozin-trifoszfát) formájában raktározza. Szükséges az [[idegrendszer]] működéséhez, [[fehérje]]szintézishez és [[enzim]]ek működéséhez is.
 
*A foszfor gyakorlatilag minden élelmiszerben megtalálható, ezért a táplálkozási eredetű hiánya nem jellemző, mivel az élelmiszeripar – elsősorban savanyító adalékanyagként – egyre több foszfort használ fel, rendszerint [[foszforsav]]ként. Hiányállapot legfeljebb tartós savmegkötő [[terápia]] kapcsán, amikor nő a kalcium-kiválasztás, esetleg [[vázrendszer#csontritkulás]] lép fel.
 
*Napi szükséglet: kb. 620  mg (serdülő korban és 70  év felett 780  mg)
 
=== [[Klór]] ===
20. sor:
=== [[Kalcium]] ===
 
* Átlagos testtömegű (60-70  kg) felnőtt emberben 750-850, illetve 1000-1200  g kalcium van, ennek 98%-a a csontokban, 1% a fogakban található kalcium-foszfát formájában, további 1% a vérben kering. Élettani szerepe a csontok keménységének, nyomásszilárdságának fenntartásában van. A sejteken kívüli folyadékban és a lágy szövetekben, fehérjéhez kötve, vagy vízoldható formában, nem ionizált komplex alakban, illetve [[ion]]os formában, csupán 10  g mennyiség van jelen. Ez a kis mennyiség azonban felelős az [[ingerlékenység]] szabályozásában, az [[izom-összehúzódás]] megindításában, a [[véralvadásban]], a különböző membránok épségének fenntartásában és egyes [[enzim]]ek működésében.
* A kalciumbevitel 20-40%-a hasznosul, amely több tényezőtől is függ:
** – a táplálék kalcium-foszfor aránya,
27. sor:
** – Zsírfelszívási zavarok esetén oldhatatlan kalciumszappanok keletkeznek – csökken a felszívódás.
* Kalciumban a [[tej]] és a [[tejtermékek]], valamint az olajos magvak a leggazdagabbak.
*Napi adagja felnőtteknek 800  mg, gyermekeknek a csontfejlődés miatt 1200  mg. [[Vitamin#D-vitamin|D-vitaminnal]] biztosítható a tökéletes felszívódása.
*Túladagolás esetén lerakódik az érfalakon és a vesékben [[trombózis]]t vagy vesekövet okozhat.
 
=== [[Kálium]] ===
 
* A felnőtt emberben kb. 150  g kálium van, ennek 97%-a a sejten belüli vízterekben található. Vegyes táplálkozás esetén az átlagos napi bevitel 2,0-2,9  g között mozog, ami fedezi a szervezet szükségletét. Gyakorlatilag minden élelem tartalmaz káliumot, azonban a növényi eredetű élelmiszerekben a kálium-nátrium arány a kálium javára tolódott el, ezért ezek hasznosulása kedvezőbb. A kálium a nátriummal együtt részt vesz az ingerületi folyamatokban, így az ideg-, és izomműködésben, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában.
 
=== [[Magnézium]] ===
 
* A felnőtt ember szervezetében kb. 20-28  g magnézium van, amelynek fele a csontrendszerben, a többi zömében a sejtekben található. Szerepe az ideg-, és izomműködésben, valamint számos enzim működésén keresztül a fehérje-, szénhidrát-, és zsíranyagcserében van. Magnéziumban gazdagok: a zöldségfélék, hüvelyesek, gabonafélék, gyümölcsök, tejtermékek, hal.
 
*Napi ajánlott adagja 300  mg.
==== Magnéziumhiány ====
 
63. sor:
=== [[Nátrium]] ===
 
* A felnőtt szervezetben mintegy 83-97  g közötti mennyiségű nátrium található, ennek 60-65%-a kicserélhető formában, a test víztereiben, 35-40%-a kötött formában, a csontokban és a kötőszövetekben található.
* Nehéz fizikai [[Munka (közgazdaság)|munka]] végzésekor, magasabb hőmérsékletű és nedvességtartalmú környezetben, erős verítékezéskor, akár 8  g, de kellemes külső hőmérséklet esetén és pihenő embernél 46-92  mg nátriumot is veszíthetünk. Egyes szakvélemények szerint 100  mmol/nap nátriumbevitel elegendő a szükséglet fedezésére (ez kb. 5  g [[konyhasó]]nak felel meg), mert a túlzott nátriumbevitel, a már népbetegségnek számító magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszik, illetve okolható érte.
* Az [[élelmiszeripar]]i technológiai eljárások során jelentős mennyiségű só kerülhet az egyes [[élelmiszer]]ekbe, ráadásul a kialakult [[b:Szakácskönyv/Alapok/Technika|konyhatechnikai eljárások]], [[táplálkozás]]i szokások nagy veszélyt jelentenek. Ezért az egyes emberek rendkívül magas [[só]] bevitelét mérsékelni ajánlott.
* A helyes táplálkozási szokások kialakítását, már [[gyermekkor]]ban el kell kezdeni, nem szabad a gyermekeket az erősen sós ízű ételekre rászoktatni.
71. sor:
=== [[Cink]] ===
 
* A legnagyobb koncentrációban, a szemben, hajban, és a férfi nemi szervekben, de megtalálható a májban, vesékben, és az izmokban is. Szervezetünk kb. 2,5  g [[cink]]et tartalmaz, amely számos – kb. 70 különböző – enzim alkotórésze, többek között a hasnyálmirigy által termelt inzulinnak.
* Megfázás, nátha, torokfájás esetén a gyógyulási időt lerövidíti, ez a hatása azonban csak felnőtteknél figyelhető meg.
* Részt vesz a fehérje-, zsír- és nukleinsav-anyagcserében. Felszívódásának hatékonysága: 20-30%, azonban a fitinsav, a túlzott [[rost]]bevitel, oxalátok csökkentik a felszívódás mértékét.
* A legjobb cinkforrás: hús, máj, tojás, hüvelyesek magja. Jobban hasznosul az állati eredetű, mit a növényi eredetű táplálékból.
* Napi szükséglet: 15  mg
* Hiányállapotok: cink hiányában a gyerekeknél törpenövés, a herék elsorvadása jelentkezik, felnőtteknél elhúzódó sebgyógyulás, csökkent étvágy és ízérzés, letargia, hasmenés, bőrgyulladások jelentkeznek.
* Még nem teljesen tisztázott módon, de a [[cink]] gátolja a [[Rák (betegség)|rákos]] sejtek szaporodását, ezért a rák gyógyításában nagy szerephez juthat majd.
81. sor:
=== [[Fluor]] ===
 
* A szervezet fluor-tartalmának legnagyobb része (kb. 95%-a) a csontokban és a fogakban található. A fluorbevitel okozója lehet a fogszuvasodás kialakulásának, amennyiben az szervetlen, azaz hozzáadott fluor. A fluorszükségletet (1,5 &nbsp;mg/nap) az elfogyasztott táplálékkal (pl. tengeri halak, kukorica, majoránna, petrezselyem) kell fedezni. Minden elemnek és vegyületnek lehet szerves és szervetlen formája. Ez a fluorra is igaz! A <strong>szerves forma</strong> legtöbbször zöldségekben és gyümölcsökben fordul elő, a lehető legtökéletesebb formában és biokémiai környezetben, pontosan úgy, ahogy azt a szervezetünk megkívánja.
A szervetlen - azaz a hozzáadott - fluor és annak sói, vegyületei nem természetes kötésben találhatóak, ezért a szervezetünk idegen anyagként fogja fel azokat. Ezért van az, hogy a hozzáadott fluor még a megengedettnél alacsonyabb mennyiségben is káros hatást fejt ki a szervezetre.
* ''Az ivóvízben és a fluoridos fogkrémekben található fluor a szervezetre káros hatást is gyakorolhat, ha felhalmozódik a szervezetben, növeli a rák kockázatát.''<ref>http://www.ketezeregy.hu/egesz/fluor.html</ref> Az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gombaölőszerekben, adalékként egyes fogkrémekben, mint fogszuvasodást - állítólag - gátló szer. (A világ fejlettebb részén sokan már évtizedek óta kétségbe vonják a fogzománcba való beépülésének hasznosságát, a gyógyszerlobbi mesterkedésének tartják az ivóvízbe való beoldását, ui. a természetes fluor-tartalmú vizek fogyasztóinak foga nemhogy fehér nem lesz, hanem egyenesen megfeketedik!)
88. sor:
=== [[Jód]] ===
 
* A szervezetben kb. 15-20 &nbsp;mg jód található, ennek 70-80%-a a pajzsmirigyben van, mert a jód a pajzsmirigyhormonok ([[tiroxin]], [[trijód-tironin]]) szerves része, így részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését, de közvetve hat a [[vérkeringés]]re is.
* Azokon a területeken, ahol a talaj, s ennek következtében az ivóvíz, és a növények jódban szegények, halmozottan fordulnak elő golyvás megbetegedések.
* Egyes növényi eredetű élelmiszerek gátolják a jód hasznosulását a szervezetben, ilyen a kel, kelbimbó, retek. Az állati eredetű élelmiszerek jódtartalmát, a takarmány és az [[ivóvíz]] jódszintje is befolyásolja.
* Jódban gazdag: a [[tengeri halak]], [[kagylók]], a jódozott konyhasó 25 &nbsp;mg/kg kálium-jodidot tartalmaz. A legkevesebb jódot a [[gyümölcsök]] tartalmaznak.
* Napi szükséglet: 0,15 &nbsp;mg
 
* Hiányállapotok: Az anyagcsere lassul, [[depresszió]] lép fel, a szérumban az összzsiradék-szint nő, fiatal korban kretenizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalása, [[spontán abortusz]], magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a [[golyva]], a pajzsmirigy megnagyobbodása.
106. sor:
* A króm a szövetekben igen kis koncentrációban van jelen, és az életkor előrehaladtával mennyisége csökken. Az emberi szervezet krómtartalma pontosan nem ismert, de aktívan részt vesz a [[szénhidrát-anyagcsere|szénhidrát-anyagcserében]], elősegíti az [[inzulin]] hatását. Feltételezik, hogy hiánya a [[koszorúér-betegség]] és a [[cukorbetegség]] egyik okozója.
* A króm a teljes kiőrlésű gabonamagokban, hüvelyesek magjában, húsban, májban és sajtban található.
*Napi ajánlott bevitele nincs megállapítva, de az optimális adagját általában 50-200 &nbsp;mikrogrammban adják meg.
 
=== [[Mangán]] ===
 
* A mangán számos enzim aktivátora, részt vesz a szénhidrát- és lipid-anyagcserében, a fehérje-, a dezoxiribonukleinsav, és a ribonukleinsav szintézisében. Szervezetünkben 12-20 &nbsp;mg mangán van, vegyes táplálkozás mellett nem fordul elő mangánhiány. Felszívódása mindössze 3-4%, de egyes fémek (vas, kobalt, kalcium) feleslege még gátolja is a felszívódását.
* Gazdag mangánban: a [[gabonafélék]], ezek teljes őrleményei, a [[dió]], [[mogyoró]], de a tejtermékek és a húsok csak kis mennyiségben tartalmazzák.
 
116. sor:
 
* A molibdén nagyon kis mennyiségben található meg a szervezetünkben. A nagy molibdén-bevitel rézhiányt okoz, molibdénforrás a hús, és a hüvelyesek.
A molibdénhiány ritka, és csak mesterséges táplálás kapcsán észlelték eddig. Enyhe esetben pszichés labilitást (ingerlékenységet), súlyosabb formában idegrendszeri tüneteket, például látászavart okoz. Gyermekkorban kortól függően
30-250 &nbsp;mikrogramm, felnőttkorban 250 &nbsp;mikrogramm a napi szükséglet. A napi ajánlott mennyiség 40-szerese fölötti dózis csökkenti a réz felszívódását
 
=== [[Réz]] ===
 
* Oxidációs folyamatokban részt vevő enzimek alkotórésze, az ember szervezetében 80 &nbsp;mg található, főleg a szemben, májban, szívben, vesében, az izomzatban és az agyban.
* A vérképzésben és a központi idegrendszer zavartalan működésében is rézre van szükség.
* Az élelmiszer-nyersanyagok közül a legtöbb rezet a máj és a hüvelyesek tartalmazzák.
129 ⟶ 130 sor:
* A szelén funkciója szorosan kapcsolódik az E-vitaminéhoz, azaz antioxidánsként működik, megköti a szabad gyököket, ezáltal gátolja a [[rák (betegség)|rák]] kifejlődését, ill. rákos betegeknél csökkenti a mortalitást. A szelénre a glutation-peroxidáz enzim felépítéséhez van szükség (ez a szervezet egyik természetes antioxidánsa). A kutatási eredmények alapján a szelén nem akadályozza meg a bőrrák kialakulását, azonban más típusú rákbetegségektől megelőző hatással bír. Különösen kiugró eredményeket tapasztaltak a tüdő-, prosztata-, vastagbél- és végbélrákok esetében.
* Az alacsony szelén-vérszint a szívbetegségek kockázatát is fokozza.
* Szervezetünkben mintegy 6 &nbsp;mg szelén van, amely a májban a legmagasabb koncentrációjú, de a fogzománcban és körömben is kimutatható.
* A szelénszükséglet megállapításához kevés emberen végzett kísérlet áll rendelkezésre, ezért a szelénbevitelre vonatkozó javaslatok főleg állatkísérleteken alapszanak. Ennek felső határa 0,2 &nbsp;mg, mert feltételezik, hogy az e feletti mennyiségű szelén toxikus hatású.
* Az élelmiszerek szeléntartalmát a talaj szeléntartalma döntően befolyásolja.
* Jó szelénforrásnak mondható a tengeri állatok húsa, a máj, a vese, a hús, és a teljes kiőrlésű gabonamagvak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ásványi_anyagok”