„A science fiction története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Modernista írás: hibás linkelés |
|||
142. sor:
Ugyanebben az időben egy új alfaj kezdett fejlődni: a [[disztópia]], ami az érzékelt utópiai feltételek és az emberi vágyak teljes kifejezésének disszonanciáján alapult. Egy ideig az irodalmi kritikusok nem vették figyelembe az ilyen műveket, bár sokkal jobban tartoznak a science fiction műfajába, mint a modernizmus. Az utópia, beleértve Wells utópiáit is, nagy behatással volt a science fictionre, kezdve [[Hugo Gernsback]] ''[[Ralph 124C 41+]]''-jával.
[[Yevgeny Zamyatin]] 1920-as regénye, a ''[[We (regény)|We]] (Mi)'' egy diktatórikus próbálkozást ábrázol az utópia elérésére, ami végül disztópiába torkollik, ahol nincs szabad akarat. [[Aldous Huxley]] áthidalta az irodalmi szervezetek és a science fiction világa közötti szakadékot azzal, hogy megírta a ''
A késő 1930-as években [[John W. Campbell]] lett az [[Astounding Science Fiction]] szerkesztője, és [[New York]] Cityben egy sereg új szerkesztő tűnt fel, akiket [[futuriánusok]]nak hívtak. Ezek között volt [[Isaac Asimov]], [[Damon Knight]], [[Donald A. Wollheim]], [[Frederik Pohl]], [[James Blish]], [[Judith Merril]] és mások.<ref name="futurians">{{cite journal
| |||