„Osztrák–magyar északi-sarki expedíció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Tegetthoff hajó: Árbóc (WP:BÜ) |
a hivatkozás javítása |
||
62. sor:
=== A felfedezések ===
[[Fájl:Payer a jégtáblákon.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|A Ferenc József-föld felfedezése]]
[[1873]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] a hajótól északnyugatra szárazföldet pillantottak meg. ''„Föld, föld, végre föld!”'' kiáltásban tört ki a legénység. Ám a szárazföld elérése még váratott magára. A hamarosan bekövetkező sarki tél meggátolta, hogy 1873-ban az expedíció meghódítsa az ismeretlen földet. Októberben jutottak el a szárazföld közelébe, itt töltötték a második sarki telet. [[1874]]. [[március 10.|március 10-én]] a legénység egy része partra szállt a szárazföldre. [[március 20.|Március 20-án]] Payer és Orel 5 matrózzal és három kutyával jól felszerelt szánon útra kelt, azzal a céllal, hogy megállapítja a sziget északi kiterjedését. Miközben észak felé haladtak, Payer megosztotta az expedíciót: a 81° 38' szélességi fok körül hátrahagyta embereinek egy részét a nagyobbik szánnal, ő maga pedig a tiszttel meg egy matrózzal továbbhaladt észak felé. Az utazás során baleset történt; Payer és a matróz alatt beszakadt a jég magával rántva a szánt és a kutyákat. Payert azonnal ki tudta menteni, de a többiek túl mélyen voltak, ekkor visszamentek a csapat hátrahagyott részéhez és magukkal vitték Klotzot, valamint a mentéshez szükségez felszerelést. A szerencsétlen esetet a matróz, a rakomány és a kutyák is szerencsésen túlélték.<ref name="Vasárnapu Újság 1874/39. szám">
Észak felé haladva, lassanként felfedezték hogy a szárazföld a Spitzbergákkal azonos méretű szigetcsoport lehet, melyet észak-déli irányban egy tengerszoros választ ketté. A szorost [[Ausztria-szoros]]nak, a keleti főszigetet [[Wilczek-föld]]nek, a nyugati vidéket pedig [[Zichy-föld]]nek nevezték el. Payerék egy nagyobb szigetre jutottak el, amelyet [[Rudolf-sziget|Rudolf trónörökös-szigetnek]] neveztek el. A szigetcsoport északi részét elérve megpillantották a Ferenc József-földet északról határoló tengert: a [[Jeges-tenger]]t. A [[Ferenc József-föld]]nek a legészakibb részét Petermannról, a legtávolabbi hegyfokot [[Bécs]] városáról nevezték el, a [[Wilczek-föld]] legészakibb fokát pedig [[Budapest-fok|Pest-foknak]] nevezték el. (Ám 1874-ben maga [[Pest (történelmi település)|Pest]] jogilag már nem létezett: 1873-ban megalakult [[Budapest]]. Az expedíció hazatérése után nevezték át a felfedezett területet [[Budapest-fok]]nak, és az akkori polgármesterről, [[Ráth Károly (várospolitikus)|Ráth Károlyról]] is hegyfokot neveztek el.) Az expedíció megörökítéséül palackba zárt rövid jelentést hagytak hátra, amelyet egy sziklarepedésbe helyeztek el. (A dokumentumot [[1921]]-ben norvég tengerészek találták meg és juttatták el [[Bécs]]be.) Payerék [[április 12.|április 12-én]] fordultak vissza. A Tegetthoffhoz [[április 21.|április 21-én]] érkeztek vissza. Május elején meg kisebb utazást tettek északnyugat felé egy magas hegyre, a melyről messzire áttekinthették a szigetcsoport nyugati vidékét.
| |||