„Szent György-hegy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Állatvilága: Bevezető bővítése. Források, ahol célszerű, legyenek a szakasz végén.
22. sor:
| hosszúság = K
| szöveg pozíciója =
}}A '''Szent György-hegy''' a [[Badacsony]] mellett a [[Balaton-felvidék]] másikegyik legjelentősebbjellegzetes [[tanúhegyTanúhegy|tanúhegye]]e, oldalán hatalmas [[bazaltBazalt|bazaltoszlopok]]oszlopok találhatók. ANevét hegyaz természetiegykoron szépségeia miattlábánál kedveltállt túracélpontSzent György-kápolnáról kapta, melyena azheggyel kapcsolatos mondák egy része is összefonódik [[OrszágosSzent KéktúraGyörgy]] útvonalaés isa sárkány áthaladlegendájával.
 
A hegy alapkőzete a [[Pannon-tenger]] üledékéből származik, melyre 3-4 millió évvel ezelőtt, vulkánkitörések sorozatával bazalt- és bazalttufa rétegek rakódtak. A környező pannon-üledék lepusztulásakor a bazaltsapka által védett terület kiemelkedett a környezetéből, melynek magassága így a korábbi felszínről tanúskodik.
 
Növényzete a [[20. század]] közepéig jellemző intenzív tájhasználat következtében már nem sok nyomát őrzi az egykori őshonos állománynak, de a különleges talajviszonyok és a hegy fekvése miatt a kialakult élőhelytípusok tekintetében igen sokrétű. A hegy palástját sok helyen meghódították a tájidegen akácerdők, de a pusztafüves lejtősztyeppek, az erdősztyepprétek, a mészkerülő nyílt sziklagyepek illetve a kitett, bazaltsziklás területek állománya fajban gazdag. A hegy sajátos [[Szubmediterrán flóraterület (Európa)|szubmediterrán]] mikroklímája, vulkanikus-üledékes talaja és a napos órák jellemzően magas száma miatt a terület [[Bortermő szőlő|borszőlő]] termelésére kimondottan alkalmas. A Szent György-hegyi szőlőskertek a [[Balatoni borrégió]] [[Badacsonyi borvidék|Badacsonyi borvidékének]] részét képezik.
 
A hegy természeti szépségei miatt kedvelt túracélpont. Közvetlenül a Kőkapu bazaltképződményei alatt, a fokozottan védett terület határán áll a Kaán Károly kulcsosház, mely mellett az [[Országos Kéktúra]] útvonala is elhalad.
 
== Földrajza ==
64 ⟶ 70 sor:
 
=== Állatvilága ===
[[Fájl:Common rock thrush.jpg|balra|bélyegkép|137x137px|Hím kövirigó]]
A hegy állatvilága faji összetételében a medence más tanúhegyeihez hasonló. Rovarok közül megemlítendő a gazdag [[Lepkék|lepkefauna]]. Kimondottan a Szent György-hegy és a régió jellegzetes és gyakori faja a [[fűrészeslábú szöcske]] (''Saga pedo''). A tapolcai medencében jellemző még a [[szalmacincér]] (''Theophilea subcylindricollis''), illetve a [[kis szarvasbogár]] (''Dorcus parallelipipedus'').
 
72 ⟶ 79 sor:
Kisebb emlősök is előfordulnak a területen, például [[Denevérek|denevérfajok]], [[Valódi mókusok|mókus]], [[borz]], [[pelefélék]].
=== Éghajlata ===
A hegy a Tapolcai-medencével együtt a Dunántúli-középhegység [[Éghajlati osztályok|éghajlati osztályába]] tartozik, így az erre jellemző felhős, kis hőmérséklet-ingadozású időjárás itt is jellemző. A hegy két éghajlati zóna, a mérsékelten nedves – mérsékelten hűvös, valamint a mérsékelten száraz – mérsékelten meleg klíma határán áll. Ennek megfelelően a hegy különböző oldalain szembetűnő különbségek alakultak ki. A déli-délnyugati részek szubmediterrán jellegűek, míg az északi oldalon atlanti hatás a jellemzőbb. Az évi csapadékösszeg mintegy 650 mm, a napsütéses órák száma a déli lankákon jellemzően meghaladja az évi 2000-et. Az uralkodó szélirány északi, erőssége jellemzően gyenge, a [[Beaufort-skála|Beaufort-skálán]] átlagosan 2-es erősségű.{{H|Szépligeti|2007|o=7}} A Tapolcai-medence
 
== Történelme ==
110 ⟶ 117 sor:
[[Fájl:Sárkánylik - Szent György-hegy, 2015.07.04.JPG|bélyegkép|Sárkány-lik]]A Sárkány-lik (más néven Sárkány-barlang) a hegyoldal egy érdekes geológiai képződménye. A nagyjából 10 méter mély üreget egykori, ledőlt bazaoltorgonák törmeléke fedi. A kialakult hézagokban télen a hó felhalmozódik, mely gyakran nyárig fennmarad. A törmelék hézagaiból nyáron hideg levegő áramlik ki, ami miatt a néphagyomány jégbarlangnak nevezi az üreget, bár geológiailag ez [[Barlang#Jeges barlangok|jegesbarlangnak]] számít, hiszen a barlang felépítő kőzete bazalt, nem pedig jég.<ref name=":0">{{Cite web|url=http://www.ng.hu/Termeszet/2013/09/sarkanybarlang__ahol_egesz_evben_fagy|title=Sárkány-barlang - Ahol egész évben fagy - National Geographic|accessdate=2016-08-25|work=www.ng.hu}}</ref>
 
A barlanggal kapcsolatban több legenda is ismert. Egyik történet szerint a barlangot valaha sárkány lakta, melyet maga [[Szent György]] győzött le.<ref name=":0" /> Egy ettől különböző, a barlang legendás eredetéről szóló történet szerint a barlangot egykor lakó [[sárkány]] a falu lakóit sanyargatta, lányokat rabolt el. Egy napon a sárkány megbetegedett, ekkor a falusiak segítségére siettek, ápolták. A jó szándék meglágyította a sárkány szívét, mellyel a későbbiekben békében éltek a falusiak. Mikor a sárkány megöregedett és kimúlt, utolsó lehelete jégbarlanggá változtatta az üreget, melyben élt. Ilyen, és ehhez hasonló, a Szent György-kultusszal összefüggő történetek kapcsolódtak a hegyhez.<ref name=":0" />
=== Kaán Károly-turistaház ===
[[Fájl:Kaán Károly turistaház 1.jpg|bélyegkép|196x196px|Kaán Károly turistaház]]A hegy északkeleti oldalán, nem messze a Kőkaputól található a [[Kaán Károly]]-turistaház (más forrásokban Darányi Ignác-turistaház).<ref>{{Cite web|url=http://www.kisapati.hu/index.php/szallashelyek/52-szallashely|title=Szálláshely: Kaán Károly kulcsosház|accessdate=2016-08-21|work=www.kisapati.hu}}</ref> A turistaszállást 1934 június 24-én avatta fel az [[Magyarországi Kárpát-egyesület|MKE]] Balaton Osztálya. Az épület nem sokkal később, 1941-ben felújításon esett át. A háború utáni politikai helyzetre jellemző módon, a polgári turistaegyesületek feloszlatása után a házat is elkobozták. A házat később egy [[Ajka|ajkai]] turistaegyesület, majd Kisapáti önkormányzata kezelte.<ref>{{Cite web|url=http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/sites/default/files/turamozgalmak2011/Ot-kapolna-a-Szent_Gyorgy-hegyen.pdf|title=Öt kápolna a Szent györgy-hegyen túramozgalom|accessdate=2016-08-26|format=PDF|publisher=[[Teljesítménytúrázók Társasága]]}}</ref>
117 ⟶ 124 sor:
 
=== Tarányi-présház ===
A déli hegyoldalon álló, parasztbarokk stílusú présház a közvetlen közelében álló Lengyel-kápolnával együtt, 1780-ban építtette a tóti [[Lengyel család (tóti)|Lengyel család]]. Az épület műemléki védettség alatt áll. Mai neve a későbbi tulajdonos [[Tarányi család]] emlékét őrzi. Az eredetileg [[Nádtető|nádtetős]] épületet 1967-68-ban felújították, új tetőt kapott. {{h|Koppány|1993|o=138}} A présház épületének jellegzetes [[Barokk építészet Magyarországon|barokk]] vonása az íves oromzat, a homlokzati falán a bejárat felett áttört mellvédű, oszlopokon álló kőerkély. A homlokzatot kőfülkében és az oromzat tetején elhelyezett, naiv faragású barokk kőszobrok díszítik, melyek szőlőműveléssel kapcsolatos görög-római mitológiai alakokat ábrázolnak: hordón ülő [[Dionüszosz|Bacchus]], [[Ceres]], [[Diana (istennő)|Diana]], [[Flora]]. Az erkélyajtó felett a Lengyel család címere látható.
 
Az épület belsejében az alsó szinten pince, a felső szinten szoba, az épület hátuljában gazdasági helyiségek és istálló áll.{{h|Koppány|1993|o=138}}[[Fájl:Lengyel kápolna.jpg|bélyegkép|A Lengyel kápolna|balra]]
=== Lengyel-kápolna ===
A hegy déli oldalán, szőlőbirtokok között álló kápolnát 1760 körül építtette a [[lengyeltóti]] [[Lengyel család (tóti)|Lengyel]] család, melyet [[Szűz Mária]] tiszteletére avattak.<ref>{{Cite web|url=http://kirandulastervezo.hu/celpont/hegymagas/szent-gyorgy-hegyi-lengyel-kapolna|title=Szent György-hegyi Lengyel-kápolna {{!}} Kirándulástervező|accessdate=2016-08-25|work=kirandulastervezo.hu}}</ref>{{h|Koppány|1993|o=138}} Nevezetes a fából faragott barokk-rokokó [[Oltár|oltára]], mely felett [[I. István magyar király|Szent István]], [[I. László magyar király|Szent László]] és Szűz Mária szobrai láthatók. A szószék faragványai a [[Evangélisták|négy evangelistát]] ábrázolják. A templomban rokokó tölgyfa padok állnak kb. 30 fős befogadóképességgel.
 
A homlokzati évszámfelirat későbbi bővítésről árulkodik: a tornyot 1880-ban építették. A torony kőfülkéiben [[Szent György]] lovas kőszobra, felette [[Szent Imre]] szobra, a széleken Szent István és Szent László, az oromfal torony melletti fülkéiben pedig többek között [[Péter apostol|Szent Péter]] és [[Pál apostol|Szent Pál]] szobra áll. Az összes szobor [[Homokkő|homokkőből]] készült.<ref>{{Cite web|url=http://kirandulastervezo.hu/celpont/hegymagas/szent-gyorgy-hegyi-lengyel-kapolna|title=Szent György-hegyi Lengyel-kápolna {{!}} Kirándulástervező|accessdate=2016-08-25|work=kirandulastervezo.hu}}</ref>{{h|Koppány|1993|o=138}}
 
=== Oroszlánfejű-kút ===
132 ⟶ 139 sor:
 
=== Ify-kápolna és remetelak ===
A hegyoldalon, Lengyel-kápolnától nem messze, a szőlőbirtokok közt egy romos épületegyüttes: kápolna, remetelak és egyéb kisebb épületek állnak. Az épületeket Ify Lajos, korábbi, majd 1949-ben pozíciójáról eltávolított [[Fonyód|fonyódi]] plébános építette az 1950-es években, ahol visszavonult életét élte, hangszerkészítéssel foglalkozott és zarándokokat fogadott.<ref>{{Cite book|title=Szőlőhegyi kápolnák Tapolca környékén|last=Tóth|first=Péter|author=Tóth Péter|publisher=Tapolcai Városszépítő Egyesület|year=2010|id=ISBN 9789638706669|location=[[Tapolca]]}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://ilovebalaton.hu/esoprogram/2013-03-08/a-leghatborzongatobb-a-balatonon|title=A leghátborzongatóbb a Balatonon|accessdate=2016-09-02|author=Chilembu Krisztina|date=2013-03-08}}</ref> A kápolna homlokzatán az „[[Emmausz|Emmaus”]] felírat olvasható. A remetelak az önkéntes száműzetést választó plébános 1967-es halála óta üresen áll, mára állapota leromlott, az épületet kifosztották. Magántulajdonban áll, nem látogatható.<ref>{{Cite web|url=http://ilovebalaton.hu/esoprogram/2013-03-08/a-leghatborzongatobb-a-balatonon|title=A leghátborzongatóbb a Balatonon|accessdate=2016-09-02|author=Chilembu Krisztina|date=2013-03-08}}</ref>
 
== Panorámakép ==