„Kopoltyú” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  4 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.3.233.156 (vita) szerkesztéséről BinBot szerkesztésére)
== Gerinchúrosok ==
[[Kép:Gill slits.png|thumb|right|260px|A [[félgerinchúrosok]] és [[előgerinchúrosok]] bélkopoltyúi]]
[[Kép:Thomas Bresson - Branchies (by).jpg|thumb|right|260px|A kopoltyú finomszerkezete mikroszkóp alatt. Jól láthatók a felületnövelő kitüremkedések, amelyek funkciójukban a [[tüdőhólyag]]oknak felelnek meg.]]
 
A gerinchúrosok első képviselői [[diffúz légzés]]t alkalmaztak, ebből is a belekben összpontosuló gázcsere jellemző. Az előbél eredetű, kopoltyúban lokalizált légzés első ismert képviselői a [[lándzsahalak]] és [[nyálkahalak]]. A [[zsákállatok]] légzése a belekben a táplálékszerzés miatt keresztüláramoltatott vízből történik. A szabadon úszó életmód helyett a rögzített, sőt beásott életmódhoz alkalmazkodás során az előbél felülete redőkkel növekedett, jelezve azt, hogy az állat testfelülete már nem érintkezett szabad vízzel. A lándzsahalaknál jelenik meg a ''csőszív'', amely nem más, mint egy megvastagodott, izmolt érszakasz, amelyben billentyűk szabályozzák a véráram útját. Ez közvetve is mutatja, hogy a már lokalizált légzés szükségessé tette a keringési rendszer működtetését. További fontos szempont a légzőrendszer kialakulásához, hogy a [[gerinc]] megjelenése egyfajta szelvényeződést, szelvénysokszorozódást mutat, így az előbéli légzés egyre kevésbé volt hatékony a hosszúra nyúlt korai gerinchúrosoknál.