Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Széleskörűen egybe; széles körű/körben, szóba jöhető, szóba hoz stb. külön (kézi botszerkesztés)
Eleonóra, a történtek miatt, 1384. januárban elhagyta Lisszabont. Előtte körlevélben azt ígérte, azt fogja írni I. Jánosnak, hogy ne jöjjön Portugáliába. A régensnő a valóságban pont ezzel ellentétesen cselekedett: Azt kérte a vejétől, jöjjön Portugáliába. 1384. januárban I. János valóban hadseregével már Portugália ellen indult, Santarémnél találkozott Eleonórával. I. János, azzal az ürüggyel, hogy a régensnő népszerűtlen hazájában, és emiatt neki, valamint feleségének, Beatrixnek kell az uralmat átvenni, Eleonórát tisztes őrizetbe vette. I. János később, Kasztíliában, fogságba vetette a régensnőt, mert a megsértett régensnő konspirált ellene; Eleonóra fogságban is halt meg.<ref>Eleonóra I. János unokatestvéreivel, Alonso Enríquezzel (1354 – 1429), és féltestvérével, Pedro Enríquezzel (1355 körül – 1400) szervezkedett a kasztíliai király ellen. Ők mind a ketten II. Henrik ikertestvérének, az 1358-ban meggyilkolt Fadríque Alfonsónak (1334 /1333?/ - 1358) a fiai. A fivérek el is menekültek Franciaországba, de még I. János életében visszajöhettek Kasztíliába. Alonso Enríquez 1405-ben Kasztília admirálisa, Pedro Enríquez 1393-ban „Condestable de Castilla”, azaz Kasztília fő-hadparancsnoka lett.</ref>
 
Portugáliában azonban széleskörűszéles körű ellenállás bontakozott ki a kasztíliaiak ellen. 1384. április 6-án, az Atoleiros mellett vívott csatában, a Nuno Álvares Pereira vezette portugál sereg legyőzött egy kasztíliai sereget, amelyet Fernándo Sánchez de Tovar, valamint Pedro Álvares Pereira (? – 1385), a kasztíliaiak pártján álló portugál nemes (Nuno Álvares Pereira testvére<ref>Van olyan forrás, amely szerint féltestvérek voltak.</ref>) vezettek. A népharagnak Lançarote Pessanha, korábbi portugál admirális esett áldozatul. 1384. május 29-én Fernándo Sánchez de Tovar admirális vezérletével a kasztíliai flotta körülzárta, és ostromzár alá vette Lisszabont. Előtte János nagymester a portugál flotta egy részét, Gonçalo Rodrigues de Souza (1345-1350 között – 1412 után), Mafra ura vezetésével, visszavonta Porto kikötőjébe; de intézkedett a főváros megerősítése iránt. A portugál hajóhad azonban Eleonóra régensnő másik fivérének, Gonçalo Telles de Menesesnek (? – 1403), Neiva grófjának - és Rui Pereirának - a vezérletével, Portóból visszatért, és 1384. július 18-án, súlyos veszteségek mellett, de áttörte az ostromzárat, élelmiszert és hadianyagot juttatva a fővárosba. A harcokban Rui Pereira elesett. A főváros védői augusztusban sikerrel vertek vissza egy kasztíliai támadást. 1384 őszén betegség, pestis, ütötte fel a fejét a kasztíliaiak között, maga az admirális is ennek esett áldozatul, és a kasztíliai hajóhad, felhagyva az ostromzárral, 1384. októberben, majdnem öt hónap után, hazavitorlázott. I. János már 1384. szeptember elején visszaindult Kasztíliába, csak kisebb helyőrségekben hagyott hátra csapatokat.
 
1385. április 6-án, Coimbrában, a Cortes (a rendi gyűlés) János nagymestert I. János néven Portugália királyává kiáltotta ki, ő az első uralkodó az [[Avis-ház]]ból. Ez gyakorlatilag Beatrix királynő trónfosztását jelentette. Ebben a hónapban az angol segélycsapatok megérkeztek Portugáliába. A történtek miatt I. János Kasztíliából, hadsereggel, ismét Portugáliába vonult.
148 742

szerkesztés