„Csapodi Csaba” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎További információk: nemzetközi katalógusok
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Széleskörűen egybe; széles körű/körben, szóba jöhető, szóba hoz stb. külön (kézi botszerkesztés)
28. sor:
Alapításától, 1942-től kezdve a [[Teleki Pál Tudományos Intézet]] Magyar Történettudományi Intézetének munkatársa az intézet megszüntetéséig, 1949 elejéig. Kutatásait az újkori magyar művelődés- és gazdaságtörténet terén végezte. 1946-ban a budapesti egyetem bölcsészeti karának magántanárává habilitálták. 1949-1951 között ismét az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban, majd az [[Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)|Egyetemi Könyvtár]]ban, utána az Országos Könyvtári Központban dolgozott, míg végül a [[Magyar Tudományos Akadémia]] Könyvtárába került 1951-ben, mint a Kézirattár helyettes osztályvezetője, 1957-től pedig a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye vezetője. 1975. december 31-én innen vonult nyugdíjba.
 
SzéleskörűSzéles körű munkásságot fejtett ki, számos országban folytatott könyvtörténeti kutatásokat. Számos publikációja jelent meg könyvtári szakkérdésekről is.<ref>Munkásságának teljes bibliográfiája megtalálható a Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére. Tanulmányok. Budapest, 2002, 405-433. lapjain.</ref> Az ötvenes évektől kutatási területét a 15. század könyvtörténete, elsősorban a Corvina-könyvtár vizsgálata képezte. 1958-tól kezdődően jelentek meg közleményei a Corvina-könyvtár egyes kérdéseiről. A külföldi kutatóutak - Csapodi Csabáné dr. [[Gárdonyi Klára|Gárdonyi Kláráéhoz]] hasonlóan - új [[Korvinák]] felfedezését tették lehetővé. Ezen kutatással párhuzamosan készült el a világon szétszóródott Korvinák reprezentatív kötete: a Bibliotheca Corviniana.
 
A kandidátusi és a tudományok doktora fokozatot 1974-ben (A [[Corvina Könyvtár]] története és állománya), illetve 1978-ban (A [[Janus Pannonius]]-szöveghagyomány) című disszertációival nyerte el. Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia több munkabizottságának volt tagja, a Középkori Munkabizottságnak társelnöke. 1992-ben a Magyarok Világkongresszusán, Budapesten előadást tartott Nemzettudat és történettudomány címmel. Mint címzetes egyetemi tanár kodikológiát adott elő az ELTE Bölcsészettudományi Karának Történeti Segédtudományok Tanszékén.