„Ča nyelvjárás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nemz. kat. + portál |
a Széleskörűen egybe; széles körű/körben, szóba jöhető, szóba hoz stb. külön (kézi botszerkesztés) |
||
54. sor:
A ča az egyes szám, első személyben tett ragozásoknál ''-n'' végződést mond, míg a kajban és a [[szlovén nyelv|szlovén]]ben ''-m''. Így például az ''én vagyok'' kajul: ''ja sam'', čaul: ''ja san'', szlovénül: ''jaz sem''. Bár vannak más, többek között szlovén dialektusok, amelyek szintén ''-n'' végződésű kiejtést használnak, így a [[vend nyelv]] is, amelynek korai írott normája is használta írásban az alakot, míg végül a szlovén sztenderd norma alapján ő is az ''-m'' végződés írására tért át. Fontos itt megjegyezni, hogy a gradišćei nyelv, amelynek már a [[17. század]] elején alakult írott nyelvi normája, hatással volt a vend nyelv, később pedig a vend gyakorolt hatást a gradišćeire.
A ''đ'' betűt a horvát sztenderdben általában ''dzs''-nek ejtik, míg ezt a ča ''gy''-nek. A kajjal és a štoval ellentétben ez ''e''-ző kiejtésű a ragozásokban, így például ''a ča nyelv szótára'' kifejezést čaul ''ričnik čakavskega jazika'' formában mondja, amely szlovénul ''slovar čakavskega jezika'' lenne. A tengermelléki szlovén és ča között kiejtés tekintetében hasonlóság figyelhető meg, s az idők során többször hatottak egymásra, mivel Adria mellett fekvő krajnai városokkal szintén
== A ča nyelvjárás helyzete ==
| |||