„Kupcsay Felicián” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Széleskörűen egybe; széles körű/körben, szóba jöhető, szóba hoz stb. külön (kézi botszerkesztés)
36. sor:
 
Édesapja pártfogolásával többször is bejárta Európa országait. Tanulmány útja során járt egyebek közt Berlinben, Hamburgban, az Északi tengernél, Londonban, és Belgium déli részeinél Párizsba menet.
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban különféle beosztásokban dolgozott, az 1920-as években a tankönyvügyi, majd nyugdíjazásáig a művészeti ügyosztály vezetője (1934). Szaktudásának köszönhetően fokozatosan lépett elő a hivatali ranglétrán, míg végül miniszteri tanácsosként működött [[Klebelsberg Kunó]] minisztersége idején. Neve több - a miniszter által - létrejött állami rendezvényen előkerült. 1934-ben nyugdíjazták, majd később mint nyugdíjas jogi tanácsadó részt vett a a Szerzői Jogi Szakértő Bizottság munkájában, amelynek tagja is lett 1944 év végéig. A háború után, mint "horthysta filmcenzor", és mint "horthysta főhivatalnok" háttérbe szorult személye, és az 1950-es években széleskörűszéles körű nyelvtudása, és tanügyi jogi szakismerete ellenére csak kisegítő állásokat kaphatott, a legalacsonyabbra megállapított nyugdíja mellett. Egyebek között a kőbányai Metalloglobus Fémipari és Értékesítő Vállalatnál volt éjjeliőr.
 
Jogi pontossága és széleskörűszéles körű általános műveltsége tükröződik írásaiban, mind a leírások pontossága terén, mind pedig a témát megközelítő szemléletében. Olvasmányos, magával-ragadó írásai jobbára napi munkája mellett születtek. Így vall írói hitvallásáról: ''Ex Deo nascimur, in Jesu murimur, reviscimus in Spiritu Sancto'', azaz ''Istentől születünk, s az Igazság megismerésében hal meg lényünk, s a magasztos szellemi élet tüzében újraszületünk''. <ref>Kupcsay Felicián önéletrajz - Száz Magyarok Könyve, Légrády Kiadása, 1915.</ref>
 
Elbeszélései jelentek meg a [[Budapesti Napló]]ban (1901), Urániában (1903, 08, 11), [[A Hét (folyóirat, 1890–1924)|A Hét]]ben (1905, 1907, 1910, 1913, 1915), a [[Nyugat]]ban (1908), a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]ban (1908), A Polgárban (1909), az Életben (1914), az Érdekes Újság Dekameronjában (1915), a Budapesti Hírlapban (1915/8), de talán a legtöbbet az [[Új Idők]] hasábjain publikált.