„Art nouveau” változatai közötti eltérés

A megfogalmazás elemzése szűk látókörű lenne, ha csupán a művészetről és a jobb életkörülményekről alkotott elgondolások együttesének látnánk. Egyébként is: nem tartott sokáig. Legkiemelkedőbb művelői – amennyiben sikerült túlélniük az első világháborút – az újabb irányzatok elindítóivá, művelőivé váltak. Az ''Art Nouveau-nak, mint tünékeny jelenségnek, több központja volt.''<ref name="Sembach">Sembach</ref> A steril, aprólékos művészetelemzéstől eltérően, topográfiailag vizsgálva látható, hogy az új kezdeményezések nem annyira a nagyvárosokban jelentkeztek, mint inkább az akkor jelentéktelenebbnek számító helyeken. Például [[Glasgow]]-ban, a franciaországi [[Nancy]]-ban, a németországi [[Darmstadt]]ban vagy [[Weimar]]ban, [[München]]ben, a Párizs árnyékzónájában levő [[Brüsszel]]ben, a spanyol/baszk [[Barcelona|Barcelonában]] és [[Helsinki]]ben, vagy a kiegyezéskori Magyarország vidéki városaiban. Emellett tény, hogy sok minden történt a fővárosokban: Párizsban, Bécsben, s Berlin is kivette a részét, ám London jóformán alig, Madrid pedig egyáltalán nem.

* ''Jelentős alkotások'': krókuszmotívumos váza (1900.E.G.), asztal (1900.E.G.), lótuszlámpa (1900.J.D.), üvegkancsó (1900.E.G.), kikericsdíszes váza (1899.E.G.), háromrészes paraván (J.G.), a Café de Paris berendezése (1899.L.M.))