„Derkovits Gyula” változatai közötti eltérés

1916-ban visszatér Magyarországra és felköltözött Budapestre. Hadirokkantként, némi segélyből és asztalosmunkából tartotta fenn magát. Baloldali elkötelezettségű ember volt, már 1918-ban belépett a kommunista pártba, folyamatosan kapcsolatot tartott fenn a bécsi emigránsokkal. Kezdetben bátyjánál lakott. Megélhetését az állam 1919-ig évi 120 koronával támogatta. 1917 januárjától a kor legmodernebb szemléletű magániskolájábanmagántanodájában, a Haris közi Képzőművészeti szabadiskoljábanszabadiskolában tanul, ahol olyan tanárok keze alatt folyt a munka, mint [[Kernstok Károly]], [[Rippl-Rónai József]], [[Vedres Márk]], [[Vágó József (építész)|Vágó József ]], [[Bölöni György]], [[Elek Artúr]], [[Márkus László]]. Abban az évben a Lónyai utcai Iparrajziskolában esti aktrajzolásra járt, majd Podolini-Volkmann Atrúr Lehel téri és Teplánszky Sándor Akácfa utcai szabadiskolájába képezte magát. Ugyancsak '17-ben a MA szerkesztőségében kiállították rajzait. Időről-Időreidőre kiújuló tudőbajatüdőbaja hátráltatja a munkában. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, az iskola egyik modelljével, Dombai Viktóriával.