„Dóczy Lajos” változatai közötti eltérés

Atyja ''Dux Adolf'' bőrkereskedő volt, aki a szabadságharc alatt tönkrement. Több helyen járt gimnáziumba, majd a [[bécs]]i egyetemen jogot hallgatott és a ''Presse'' szerkesztőségének is tagja lett. Ó tudósította a koronázásról a ''Presse''-t, és cikkei nagy feltűnést keltettek. Mint tudósító annak az irodalmi társaságnak központjába került, amelynek [[Ágai Adolf]], [[Asbóth Lajos]], [[Hevesi László]], [[Kaas Ivor]], [[Kónyi Manó]], [[Lőw Tóbiás]] és [[Rákosi Jenő]] voltak éltetői. Ő is állandóan írogatott az akkor magas nívójú ''Borsszem Jankó'' című politikai élclapba, egyúttal hírlapi cikkekben lelkes védője volt [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] politikájának. [[Horvát Boldizsár]] a miniszterelnökségre rendelte őt be fogalmazónak, de már [[1872]]. [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyula]] gróf külügyminiszter magával vitte Bécsbe, s Dóczi rövid időn belül [[Magyarország|magyar]] nemes, udvari tanácsos és miniszteri osztálytanácsos, ugyanakkor a [[Kisfaludy Társaság|Kisfaludy-]] és a [[Petőfi Társaság]] tagja lett. [[1878]]. [[június 8.]]-án nemességet szerzett [[Ferenc József magyar király]]tól,<ref>K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 468. oldal </ref> majd [[1900]]. [[március 13.]]-án bárói címet szerzett.<ref>K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 681. oldal </ref>

Publicisztikai tevékenységét sohasem szüneteltette. Munkatársa volt a ''Presse''-nek, a ''Pesti Napló''-nak, ''Hírmondó''-nak, a ''Reform''nak, a ''Fremdenblatt''-nak.