„Herceghalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Csonkatebe-Herceghalom: szinte biztosan jogsértő, és ide amúgy is fölösleges szöveg törlése
42. sor:
Az országleírásokban egy ideig Herceghalom és Csonkatebe együtt jelenik meg, majd Csonkatebe eltűnik és Herceghalom, mint jelentős mezőgazdasági terület szerepel.
 
Azt is tudjuk ezekből a leírásokból, hogy Bia, Torbágy és Herceghalom Metternichné Sándor Paula hercegné uradalmai, és az is ismert, hogy Herceghalom először mint [[puszta (település)|puszta]], majd mint külterület, közigazgatásilag [[BiaBiatorbágy|Biához]] tartozott. A [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest-Pilis-Solt vármegye]] 1728. évi regionális összeírásban olvashatjuk Biánál: Pusztájuk nincs, a szomszédos Csonka Tebe nevűt teljesen a Hochbart (= Hochwart) földesurak és leszármazottaik használják.
 
Hochwart Mihály perceptort 1701-ben meggyilkolták. Számadásaiban tartozás található. Özvegye a tartozást részben kifizette, részben pedig, a nádor javaslatára, árváira való tekintettel, elengedték. Hochwart Mihály halála után a birtok lányaival szétaprózódott. Ő utánuk szerezték meg a Sándor família tagjai. A Sándor család birtoka a jobbágyfelszabadítást követően országos jelentőségű mintagazdaság lett. 1877-ben már kiemelkedőnek minősítették és az ország legkorszerűbben vezetett gazdaságai közé sorolták gróf [[Sándor Móric]] itteni uradalmi gazdaságát. Halála után [[Sándor Paulina|Metternich Richárdné Sándor Paulina]] lett az egyetlen örököse az uradalomnak.
 
Sándor Slavniczai nemes, bajnai gróf. A grófi ágat I. László fia, II. László alapította, aki 1622-ben régi nemességében megerősítette, 1625-ben Slaviczán lévő kúriájára és részbirtokára új király adományt vitt. Nejétől (Nebojszai Balogh Erzsébettől egy lánya, két fia maradt: Ádám unokáiban kihalt, Mihály Kerekes Évát vette nőül, ettől két fia maradt: László, ki fiaiban kihalt és Menyhért, kinek első nejétől, Gubasóczy Borbálától több gyermeke közül való Mihály, ki 1743-ban a Farkas és Lipthai családtól [[Komárom megye]]i kömlődi birtokot szerzé. Első neje Borsónyi Julia, a második Bajthay Teréz volt, ettől született a többi közt fia, Anti, ki 1788. augusztus 27-én grófságra emelkedett. Feleségétől, gr. Viczay Esztertől egy fia maradt: Vince, a bajnai, biai, bothi és rárói uradalmak örökös ura, cs. k. kamarás, ki 1770. augusztus 16-án vette nőül Szagári M. Annát, ettől születtek gyermekei: Vilma gr. Festeticsné és Móricz, hazánk egyik legkitűnőbb és nevezetesebb lovarja, kinek nejétől, herceg Metternich Leonitától csak leánya született: [[Sándor Paulina|Paulina]], aki Metternich Richárdné, ő az egyetlen örököse az uradalomnak.
1877-ben már kiemelkedőnek minősítik gróf [[Sándor Móric]] uradalmi gazdaságát, az ország legkorszerűbben vezetett gazdaságai közé sorolják.
 
===A vasúti baleset===