„Szent György-hegy” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rachmat04 (vitalap | szerkesztései)
a (GR) File renamed: File:Okt 29.jpgFile:Szent György-hegy.jpg File renaming criterion #2: To change from a meaningless or ambiguous name to a name that describes what the image displays.the Hungar…
a →‎Fekvése: megfogalmazások jav
33. sor:
 
=== Fekvése ===
A Szent György-hegy a [[Dunántúli-középhegység]] nagytáj, a Balaton-medence középtáj, azon belül a [[Tapolcai-medence]] kistáj közepén helyezkedik el. Két oldalról két vízfolyás határolja, ezek a [[Tapolca-patak]] és az [[Eger-patak (Balaton-felvidék)|Eger-víz]]. Legmagasabb csúcsa 415 m, a hegy lapos tetejéről jó kilátás nyílik majdnem az egész medencére,. így aA környék más bazaltsapkás tanúhegyei is jól láthatók, például a [[Tóti-hegy]], a [[Csobánc]], a [[Gulács (hegy)|Gulács]], a [[Badacsony]] és a nagymértékben lebányászott [[Haláp (hegy)|Haláp]] is.
 
A hegy közvetlen közelében négy település található, ezek [[Gyulakeszi]], [[Hegymagas]], [[Kisapáti]] és [[Raposka]], a legközelebbi város [[Tapolca]].
 
=== Kialakulása ===
A [[balaton]]i táj látványos része a bazalthegyekkel ékesített [[Tapolcai-medence]], melynek egyik legszebb példájaképződménye az oszlopos elválású bazalttornyokkal szegélyezett Szent György-hegy. A hegy alapja a Közép-dunántúli (Szávai) egység, mely az egész medence alapját is adja. A hegy alatt részben fennmaradt a függőleges törésvonal, mely az egykor itt működő vulkán kürtőjét szolgáltatta.[[Fájl:Szentgyörgyhegy03.jpg|bélyegkép|Bazaltorgonák]]A hegyet képző földtani rétegek alapja a Bakony leszakadt része, melyre [[Késő triász|felső-triászi]] [[dolomit]], illetve vékony [[miocén]] szarmatai [[Mészkő (kőzet)|mészkő]] települt. Ezek felett találhatók 18-20 méter vastagon a pannon-rétegek, majd egy [[Agyag|agyagos réteg]], melyen vastag, [[Üledékes kőzetek|tengeri üledékként]] lerakódott homok-agyag réteg található.
 
A [[pliocén]] idején a mai [[Somogy megye|Somogy]], [[Zala megye|Zala]] és [[Veszprém megye]] nyugati része A [[Kisalföld|Kisalfölddel]] együtt összefüggő fennsík volt, mely a [[Pannon-tenger]] üledékéből alakult.<ref name=":1">{{Cite book|title=Balaton|last=Cholnoky|first=Jenő|authorlink=Cholnoky Jenő|url={{MEK|00500/00574/html}}|format=HTML|accessdate=2016-08-26|year=1936|publisher=[[Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.|Franklin]]|location=[[Budapest]]}}</ref> A terület a Pannon-tenger elvonulása idején, körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős [[Tűzhányó|vulkáni]] tevékenység színhelye volt. Mielőtt a terület kiemelkedett volna a tengerből, kitörtek a vulkánok, előbb gőzök, gázok és kőzetpor szabadult ki és hullott a tengerbe, mely vulkáni [[Tufa|bazalttufa]]- és [[Agglomerátum|agglomerátumrétegeket]] alakított ki a tengeri üledékes rétegek tetején.