„Merkúr” változatai közötti eltérés

a (→‎A perihélium tulajdonságai: 1 link korr. + 1 link kékítés)
|accessdate=2008-05-29}}</ref> Az ESA [[Guyana Űrközpont]]jából 2013-ban egy [[Oroszország|orosz]] [[Szojuz hordozórakéta]] fogja elindítani a két űrszondát szállító szerelvényt. A kilövőállomás helyszínével ki akarják használni az egyenlítő közelségéből adódó előnyöket.<ref name="ESAColumboGoAhead" /> A MESSENGER-hez hasonlóan a BepiColombo utazása során több bolygót fog érinteni, hogy a gravitációs hintamanőverek adta lehetőségeket kihasználja. Elhalad majd a Hold és a Vénusz mellett is, valamint többször elrepül a Merkúr mellett, míg végül körülötte pályára áll.<ref name="ESAColumboGoAhead" /> A kémiai és az [[ionmeghajtás]] kombinációját használja majd, amelyikből az utóbbi működik majd csak hosszabban.<ref name="ESAColumboGoAhead" /><ref name="Bepitelegraph1">
{{cite news|url=http://www.telegraph.co.uk/earth/main.jhtml?view=DETAILS&grid=&xml=/earth/2008/01/18/scimerc118.xml|title=Star Trek-style ion engine to fuel Mercury craft|author=Nic Fleming|publisher=The Telegraph|date=2008-01-18 |accessdate=2008-05-23}}
</ref> Az űrszerelvény [[2019]]-ben éri majd el a Merkúrt,<ref name="Bepitelegraph1" /> ezt követően a hordozó a magnetométer szondát elliptikus pályára állítja, majd beindítja a kémiai hajtóműveket, hogy a térképező szonda pedig körpályájára állhasson. Mindkét űrszondaűrgeci egy földi éven át fog dolgozni.<ref name="ESAColumboGoAhead" />
 
A térképező, képalkotó űrszonda a MESSENGER-hez hasonló eszközöket visz magával, és több hullámtartományban vizsgálja majd a bolygót. Vizsgálja majd az [[infravörös sugárzás|infravörös]], az [[ultraibolya sugárzás|ultraibolya]], a [[röntgensugárzás|röntgen]]- és a [[gamma-sugárzás]]t. Azon kívül, hogy behatóan vizsgálja majd magát a bolygót, a küldetés megálmodói abban is reménykednek, hogy az űrszondának a Naphoz való közelségével pontosabban tudják ellenőrizni a [[relativitáselmélet]] állításait.<ref>
Névtelen felhasználó