„Sinj” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  5 évvel ezelőtt
a
Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
a (Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel)
[[Kép:Sinjski alkari u Čakovcu 2012.JPG|300px|bélyegkép|jobbra|Sinji alkarok díszegyenruhában]]
== Nevezetességei ==
* Határában állnak Sinj középkori várának romjai. A régészeti feltárások leletei alapján elmondható, hogy ezen a helyen már közel ötezer éve is állt erődítmény. A legkorábbi leletek a rézkorból, az i. e. 2500 és 1900 közötti időből származnak. Az illírek idejében ''„Osiniata”'' nevű erődített településük állt itt, majd a rómaiak idejében az ''„Osinium”'' nevet viselte. A római névből a középkorban ''„Fsini”, „Zyn”, „Syn”, „Syngh”, „Sfinga’, „Wssy”'' elnevezés lett. A 6. és 7. században a bizánci uralom alatt az ''„Asinio”'' nevet viselte. A várat írásos forrás, egy adománylevél [[1341]]-ben ''„Fsini”'', vagy ''„Frini”'' alakban említi először. Ezt követően [[1345]]-ben ''„castrum regale Zyn”'' alakban királyi várként szerepel. Ekkor adományozza [[I. Lajos magyar király]] Nepilić Ivan grófnak, akinek ezután állandó székhelye lett. [[1435]]-ben rövid időre a Frangepánok szerezték meg, majd [[1453]]-ig Tallóci Péter horvát bán birtoka volt. A 15. század közepétől a török többször próbálta elfoglalni, de ez csak 1536-ban sikerült. 1686-ban szabadult fel és velencei birtok lett. [[1709]]-ben egy földrengés súlyosan megrongálta. 1715-ben a velenceiek sikerrel védték meg a töröktől. Az [[1768]]-as és az [[1796]]-os földrengés újra megrongálta, ekkor kezdődött el a pusztulása. Az addig a várban élt lakosság a vár alatti Podvarošra költözött. A vár anyagának nagy részét az új házak és egyéb épületek építéséhez használták fel, maradványait benőtte a növényzet. A délszláv háború idején a romokat, főként az északi és északnyugati részt számos akna- és gránáttalálat érte. 2004-ben a feltárási munkákat követően elkezdődött a falak újjáépítése, mely a terv szerint 2015-re fejeződött be. A kis templom, amely ma a vár területén áll 1887-ben épült a rámai bevándorlók érkezésének kétszázadik évfordulóján. Szimbóluma annak a fogadalomnak és szövetségnek, melyet cetinai nép a Szűzanyával kötött. Égi pártfogójuk tiszteletére a sinjiek 2008-benban a várban bronz szobrot építettek a Sinji Boldogasszony tiszteletére, mely Josip Marinović akadémiai szobrászművész alkotása. Az ösvényre, mely a hegy lábától a várban álló templomhoz vezet 14 állomásból álló keresztutat létesítettek. Minden stáció egy egy ismert horvát művész alkotása.
 
*A Sinji Csodatevő Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a főtér domináns épülete. A templomot 1699 és 1712 között építették, ellenállva a háborúknak és földrengéseknek a mai napig is eredeti formájában pompázik. A templom legféltettebb és legértékesebb kincse a Csodatevő Boldogasszony kegyképe, melyet ismeretlen velencei mester festett a 15. vagy a 16. században. A képet a vár domborművével és fogadalmi ajándékokkal díszített ezüst keret övezi. A város lakói minden év augusztus 15-én nagy ünnepséggel emlékeznek meg Nagyboldogasszony napjáról. Ez alkalommal körmenetben viszik körbe a kegyképet. A kegyképet [[1536]]-ban a török elől a boszniai Rámába menekítették és [[1687]]-ig ott is maradt. Amikor a török Boszniát is felégette a képet őrző ferencesek magukkal vitték és oltalmára bízták magukat. [[1715]]. [[augusztus 7.|augusztus 7-én]] a Mehmed pasa serege újra megtámadta Sinjt, de a török sereget ekkor betegség támadta meg. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] került sor a döntő csatára, melyben a horvátok nagy győzelmet arattak a meggyengült ellenség felett és ezt a Szűzanya segítségének tulajdonították. A főoltárom kívül a templomban Szent Józsefnek, Szent Ferencnek, Szent Antalnak és Szent Miklósnak szentelt oltárok találhatók. A kőből faragot főoltár Kuzma Kovačić szobrászművész munkája. A festett üvegablakokat Anton Vrlić készítette. A bejárati ajtó feletti üvegablak Mária mennybevételét, Pavle Vućković és Nikola Tavelić alakjait ábrázolja. A hajó oldalfalain boldog Alojzije Stepinac és Isten szolgája Ante Antić alakjai láthatók. Valamennyi Ivan Grgat akadémiai festőművész munkája. A főoltár mögötti Mária megkoronázását és Krisztust a kereszten ábrázoló mozaik és üvegablak Josip Botteri Dini akadémiai festőművész munkája. Kuzma Kovačić bronz domborműve a tizenkét csillaggal koronázott Sinji Boldogasszony alakjával a rámai [[Šćit]] ferences temploma kapuzatának részletével a templom belső udvarán található. A 43,5 méter magas harangtorony 1927-ben épült az 1775-ben épített régi helyett. A templomot 1944. szeptember 11-én angolszász bombatámadás érte, melynek következtében a homlokzat és az orgona súlyosan megsérült. A homlokzatot közepén a nagy rózsaablakkal 1953-banállították helyre. Az új orgona 1958-ban készült Franz Jenko ljubljanai üzemében. A templomot az új oltárral és a Boldogaaszony szobrával 2009-ben szentelték fel.
168 346

szerkesztés