„Alsóhámor (Hodrushámor)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
clean up AWB |
a jav. |
||
30. sor:
== Története ==
Alsóhámor területén már a [[bronzkor]]ban éltek emberek, ezt bizonyítját az itt megtalált bronzkori eszközök, melyek a [[lausitzi kultúra|lausitzi kutúrához]] kapcsolhatók
A falu első említése [[1391]]-ből származik, a közeli [[Revistye]] várának tartozék faluja volt. Ekkor már 13 portája állt, mintegy 110 lakossal. Lakói, mint azt neve is mutatja a közeli bányákból származó ércek feldolgozásával, megmunkálásával foglalkoztak. [[1663]]-ban a török rajtaütött a településen és feldúlta azt. [[1664]]-ben a [[zsarnóca]]i csatában az újabb török támadás kudarcot vallott és ezután már nem veszélyeztette tovább a falut. [[1713]]-ban felépült a falu fatemploma, melyet [[Árpád-házi Szent Erzsébet|Szent Erzsébet]] tiszteletére szenteltek és csaknem száz évig szolgált istentiszteletek céljára.
[[1744]]-ben Klucska Kristóf a Szűzanya tiszteletére fakápolnát épített, melyet [[1788]]-ban kőtemplommá építettek át. [[1894]]-ben a régi fatemplom helyén épült fel a település mai temploma. A település gyors fejlődését a bányászati tevékenység fellendülésének köszönhette. [[1752]]-ben egy gazdag holland nemes Jan Joseph Geramb települt Selmecbányára és a század végén megalapította a Geramb bányászati egyesülést. A társasáság később az ország legnagyobb bányászati vállalkozásává nőtte ki magát. A 19. század közepén már 1400 dolgozója volt. A [[19. század]] végén és a [[20. század]] elején a ''Sandrik'' gyár felépülése jelentett sokat a községnek. A gyárat [[1895]]–[[1896|96]]-ban építették és ezüst, valamint fémfeldolgozással, használati tárgyak és ezüstékszerek, dísztárgyak készítésével foglalkozott.▼
▲[[1744]]-ben Klucska Kristóf a Szűzanya tiszteletére fakápolnát épített, melyet [[1788]]-ban kőtemplommá építettek át. [[1894]]-ben a régi fatemplom helyén épült fel a település mai temploma. A település gyors fejlődését a bányászati tevékenység fellendülésének köszönhette. [[1752]]-ben egy gazdag holland nemes, Jan Joseph Geramb települt Selmecbányára és a század végén megalapította a Geramb bányászati egyesülést. A
Fényes Elek szerint "''Hámor (Alsó), tót falu, Bars vmegyében, Zsarnóczához 4/2 mfd., erdős hegyek közt: 584 kath. lak. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz.''"<ref>{{Fényes}}</ref>
[[1910]]-ben 1475, többségben szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bars vármegye]] [[Garamszentkereszti járás]]ához tartozott.
| |||