„Pilisvörösvár” változatai közötti eltérés

 

== Fekvése ==

 

A város területén a múltban több kisebb tó létezett, ezek egy része a településrendezési beavatkozások eredményeként eltűnt; a ma meglévő [[Pilisvörösvári tórendszer|öt belterületi tó]] a [[20. század]] első felében itt zajlott [[barnakőszén]]-bányászat következtében jött létre, míg a város területének legkeletibb részén elterülő [[Háziréti-víztározó]] duzzasztással kialakított állóvíz a [[Házi-réti-patak]] és a [[Határ-réti-árok]] találkozásánál.

=== A központ közelében ===

*'''Városháza''' (Fő tér 1.) – A város második legrégebbi épülete, 1750 körül épülhetett. 1888-ig postakocsi-állomás volt, majd pár évig vendégfogadóvá alakították; 1895-ben vásárolta meg az elöljáróság községháza céljára. Mai kinézetét több, a 20. században elvégzett átépítés eredményeként nyerte el. Építészeti értékei közé tartoznak a földszinti helyiségek boltíves mennyezetei és nagy méretű udvari pincéje.

*'''Partnerkapcsolati emlékmű''' (a Városháza előtt) – A főtér díszburkolatába épített, kör alakú bronz emlékmű Raffay Dávid szobrászművész alkotása.

*'''[[Nagyboldogasszony-plébániatemplom (Pilisvörösvár)|Római katolikus templom]]''' – A [[török hódoltság]] után az akkori Vörösvárra betelepedett németek legelső templomát fából építették [[1696]] körül. Az első kőtemplom [[1703]]-ban már állt – építője Johann Danckmayr helyi kőműves volt –, de csak [[1705]]-ben szentelték fel [[Fülöp apostol|Szent Fülöp]] és [[Ifjabb Jakab apostol|Szent Jakab]] apostolok nevére. A [[18. század]] derekán, feltehetőleg egy átépítés miatt újraszentelték a templomot [[Mindenszentek]] tiszteletére. Újabb néhány évvel később [[Nagyboldogasszony]] nevére szentelték át a templomot ([[1757]]-ben már így említik), azóta is a Magyarok Nagyasszonya az egyébként sváb többségű egyházközség és temploma védőszentje. A [[klasszicizmus|klasszicista]] stílusú templom tornya 1797-ben épült – mai méreteit 1932-34-ben nyerte el –, szentélyét és sekrestyéjét 1802-ben építették meg. Főoltára műemlék, amely 1945-ig a budai Várban állt. Kriptáját [[Madách Imre (író)|Madách Imre]] író édesanyja, [[Madách Imre (kamarás)|Madách Imre]] kamarás felesége, Majthényi Anna építtette, családjának tagjai számára. A templom közelében álló plébániaépület a város legöregebb lakóháza.

*'''[[Gizella magyar királyné|Gizella]]-szobor''' (Templom tér) – Szent István király feleségének bronzszobrát – mely Tóth Dávid szobrászművész alkotása – 2000-ben állították a templom kertjében.

*'''Millenniumi emlékmű''' – Szintén 2000-ben létesített dombormű a nagytemplom oldalában; tavasztól őszig több egyházi ünnepen és szabadtéri szentmisén képezi a szabadtéri oltár hátterét.

*'''Betelepülési emlékmű''' – A pilisvörösvári németek betelepülésének emlékére [[2015]]. [[augusztus 15.|augusztus 15]]-én, a pilisvörösvári egyházközség búcsúnapján állítottak négy alakos szoborcsoportot, az Iskola utca és a Templom tér sarkán újonnan kialakított kis téren, mely az emlékmű avatásával egy időben a Betelepülés tere nevet kapta. [[Szinvai Pál]] szobrászművész alkotása egy négy tagú, [[17. század|XVII. század]]i betelepülő család Pilisvörösvárra érkezésének pillanatát jeleníti meg, az emlékmű állítására a betelepülés 325 éves évfordulója adott apropót.

*'''Művészetek Háza''' (Fő utca 127, a Fő utca és a Szabadság utca kereszteződésénél) – A város mai kultúrháza helyén a [[19. század]] második felében kocsma állt, amit az [[1880-as évek]]ben [[Hóman Bálint]] későbbi művelődési miniszter anyai nagyapja üzemeltetett. A kocsmát a későbbi tulajdonosok egyike [[1929]]-ben színpaddal is ellátott többtermes nagyvendéglővé építtette át, ennek államosításával jött létre 1945 után a művelődési ház. A létesítmény a [[2000-es évek]]ben megkezdett felújítás óta viseli a Művészetek Háza nevet.

 

[[Fájl:Sváb Sarok.jpg|right|thumb|100px|Sváb Sarok (Fő út 104.) az avatása előtt]]

*'''Sváb Sarok''' (a Fő utca és az Iskola utca keresztezésénél) – [[2013]]. [[augusztus 17.|augusztus 17]]-én avatták fel a város legújabb rendezvényhelyszíneként, a Fő utca és az Iskola utca sarkán álló, 2010 óta önkormányzati tulajdonban álló épület (egykori vágóhíd és hentesüzlet, később zöldségesüzlet, majd trafik, illetve lakóház) udvari szárnyának és melléképületeinek felhasználásával. Az épület a városban egykor sok helyen épült iparos-kereskedő lakóházak jellegzetes képviselője, jó állapota és központi elhelyezkedése miatt értékvédelmi szempontból kiemelt értéket képvisel. A létesítmény a Falumúzeum raktáraiban tárolt (férőhelyhiány miatt ott nem bemutatható) néprajzi anyag időszakos kiállítások formájában történő bemutatására, illetve kisebb szabadtéri rendezvények lebonyolítására is szolgál. A kiállítóhely a vele közvetlenül szomszédos Művészetek Háza részeként, annak különálló telephelyeként működik.

*'''Falumúzeum''' (Helytörténeti gyűjtemény, Kápolna utca 10.) – A város helytörténeti gyűjteményét egy régi parasztházban alakították ki, amit 1992-ben, a német belügyminisztérium támogatásával vásárolt meg a település hagyományőrző egyesülete. A létesítmény 1993. augusztus 16-án nyílt meg, de a kiállított helytörténeti anyag gyűjtését már 1976-ban megkezdte a múzeum későbbi alapítója.

 

[[Fájl:A pilisvörösvári Maria-hilf kápolna.JPG|right|thumb|150px|A pilisvörösvári Maria-hilf kápolna]]

*'''Maria-hilf kápolna''' (Pfeiffer-kápolna vagy Stui-kápolna, Vásár tér) – A kápolnát [[1773]]-ban Steinmillner (más adat szerint Steinmüller) Mátyás molnár építette, így ma a város harmadik legrégebbi épülete. Azóta többször is felújították, legutóbb [[2000]]-ben. Évente egyszer, húsvét vasárnap hajnalán látogatható.

*'''[[Szent Flórián]] kápolna''' (Szent Erzsébet utca 1.) – Az 1800-as évek elején épült, oltárképe [[Szent Flórián]]t, [[Szent Sebestyén]]t, [[Szent Rókus]]t és [[Szent Rozália|Szent Rozáliát]] ábrázolja.

*'''[[Nepomuki Szent János]]-szobor''' (Szent János tér) – A szobor 1860-70 körül készülhetett, eredetileg színes, festett alkotás volt, amely a mai felállítási helye közelében, egy azóta betemetett tó partján, magánterületen állt. Mostani helyére 2011-ben, a tér rendezésekor került, jelenlegi natúr színét a 2000-es restaurálás során nyerte el.

 

=== Szabadságligeten és közelében ===

*'''Szabadságligeti Szent Család templom''' (Kisfaludy utca) – Az 1990-es évek elején épült Botzheim Istvánné tervei alapján; a templombelsőt az oltárral, az oltárképpel és az olvasóállvánnyal [[Perczel Dénes]] tervezte. Felszentelését 1992 [[húsvét]]hétfőjén végezte [[Takács Nándor]] megyés püspök. Tornya 2005-ben készült el, Schuck Ede, Füstös István és Danáczi Péter tervei alapján. Egyházjogi státusa misézőhely, ahol heti két alkalommal istentiszteletet, egy nap pedig igeliturgiát tartanak.<ref name="szfvar.katolikus.hu">http://www.szfvar.katolikus.hu/adattar/plebaniak/nagyboldogasszony-plebania-pilisvorosvar-</ref>

*'''Erdei kápolna''' (Kápolna utca 139.) – A helyén már [[1780]] körül kápolna állt, amit Spiegelberger Gáspár emeltetett a korábbi pestisjárványok áldozatainak emlékére, és igen népszerű volt a zarándokok között. A mai kápolnát az [[1840-es évek]]ben építették és [[1851]]. [[június 10.|június 10]]-én szentelték fel a Hétfájdalmú Szűz és a tizennégy segítő szent nevére. Legutóbbi felújítása [[1998]]-ban volt, környékét 2009-ben rendezték önkormányzati beruházásban. Egyházjogi státusa misézőhely, ahol [[Húsvét]]tól októberig tartanak miséket, szombati napokon, illetve [[Pünkösd]]hétfőn, ez utóbbi nap a kápolna búcsúnapja is.<ref name="szfvar.katolikus.hu"/>

*'''Katolikus temető''' (Csobánkai utca)

*'''Zsidó temető''' (Lőcsei utca) – A [[második világháború]] előtt több tucatnyi zsidó család élt Pilisvörösvárott és a környező településeken, az ő temetkezési helyükül szolgált a Lőcsei utcai sírkert. Az [[1940-es évek]] vége óta nem temetkeztek itt, a sírkert helyi jelentőségű műemlék, sok szép – jelentős részben még ma is olvasható feliratú – régi sírkővel.

*'''Lahmkruam Helytörténeti Emlékpark''' (Petőfi S. u.) – A város egykori agyagbányája helyén [[2009]]. [[szeptember 25.|szeptember 25]]-én átadott, mintegy 15 millió forintos költséggel létesített helytörténeti emlékpark neve a terület eredeti hasznosítására utal (a Lahmkruam [[magyarországi németek|svábul]] agyaggödröt, agyagbányát jelent). Területén sétányokat, tavat és kis szigetet alakítottak ki, az eredetileg egyetlen ismertető táblát [[2011]]. [[május 29.|május 29]]-én pedig újabb táblák felavatása követte, ezekről a látogatók megismerhetik Pilisvörösvár történetének legfontosabb stációit a németek több mint 300 évvel korábbi betelepítésétől kezdődően; szó esik a kétnyelvű táblákon a templom építéséről, az egykori vörösvári zenekarokról és az itteni [[szén]]bányáról is.<ref>http://varkapu.info/kozelet/20110529/mult-es-jovo-talalkozasa-%E2%80%93-gyereknap-tablaavatassal-vorosvaron-kepek</ref>

*'''[[Petőfi Sándor|Petőfi]]-szobor''' (Eperjesi utca) – Manhertz István alkotásának avatása [[2013]]. [[május 1.|május 1]]-jén történt.<ref>Vörösvári Újság, 2013. május</ref> Ismeretlen tettes az avatás előtti éjszaka felgyújtotta a leleplezésre váró szobrot takaró leplet,<ref>[http://www.varkapu.info/kek-hirek/20130501/felgyujtottak-meg-fel-sem-avatott-petofi-szobrot-pilisvorosvaron-kep]</ref> de ez nem okozott javíthatatlan kárt az alkotásban. Ez már a költő második szobra a városban 4 éven belül. Az elsőt 2010-ben állították és egy radikális párt adománya volt, ld. alább!

*'''Mű-Hely Galéria''' (Hunyadi J. u. 70.) – [[Czeglédi Gizella]] festőművész magángalériája, amely rendszeresen ad otthont a házigazdán kívül más képzőművészeti alkotók vagy gyűjtők kiállításainak, irodalmi és zenés rendezvényeknek, illetve egyéb kulturális programoknak is.<ref>[http://www.czegledigizella.hu/index_hu.htm]</ref>

 

=== Bányatelepen és közelében ===

[[File:Pilisvörösvár bányász emlékparkja (2016).jpg|thumb|Pilisvörösvár bányász emlékparkja (2016)]]

*'''Hősök emlékművei''' (Hősök tere) – A város központi részének keleti szélén található téren egy csokorban négy emlékmű is áll: az első világháborús emlékmű 1920-ban, a második világháború áldozatairól megemlékező obeliszk 2002-ben létesült; az 1848-49-es, illetve az 1956-os forradalmak emlékművét 1991-ben emelték ugyanitt, és a közelben áll a 2009-ben elhelyezett Trianon-emlékmű is.

*'''Református templom''' (Árpád utca – Vágóhíd utca sarok) – Ezen a helyen korábban egy régi parasztház állt, amit [[1947]]-ben kapott meg használatba a környék településeinek református vallású lakóit egyesítő református missziós egyházközség, és amit [[1950]]-re templommá alakítottak át. A kis ház helyén az 1980-as évek első felében épült új templom Botzheim István tervei alapján; alapkövét – a település új lelkésze, [[Riskó János]] beiktatásával egy időben, [[1981]]. [[június 28.|június 28]]-án helyezték el, felszentelését [[1985]]. [[október 13.|október 13]]-án [[Berzétei László]] esperes végezte el.<ref>[http://www.reformatus-pvv.hu/rolunk.htm]</ref> Kertjében már [[2009]]-ben emlékoszlopot állított a [[Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom]] helyi szervezete, a [[2004]]. [[december 5.|december 5]]-i [[2004-es magyarországi népszavazás|népszavazás]] emlékére; a rovásírásos feliratú, fából készült oszlopon Nagy-Magyarország sziluettje és a Szent Korona stilizált ábrázolása is látható.<ref>[https://ssl.panoramio.com/photo/31174002]</ref> Nem messze ettől [[2013]]. [[szeptember 15.|szeptember 15]]-én kopjafát állítottak [[Erőss Zsolt]] emlékére is, arra emlékeztetve, hogy a hegymászó tíz éven keresztül volt a város lakója. A kopjafán, melyet – a család szándéka szerint – egy székely fafaragó (Török Csaba) faragott hargitai fából, az ''"Ott nyugszom, ahová mindig vágytam"'' felirat olvasható, emellett a két oldallapján, egy-egy réztáblára felvésve ott szerepel [[Szilágyi Ákos]] amerikai magyar költő egy ünnepélyesebb, valamint [[Fogarasy Attila]] helyi újságíró-tanár egy tréfásabb verse is, melyeket a két szerző Erőss köszöntésére írt.<ref>[http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/eross-zsolt-eletutja-a-kopjafa-jelkepein]</ref>

*'''Bányatelepi kápolna''' ([[Szent Borbála]] plébániatemplom, Bányakápolna u. 2.) – 1930-ban alakították ki egy korábban munkásszállásként működő épületből, a szénbányában dolgozó munkások számára. 1967 óta önálló plébániatemplom.

*'''Varázskő galéria''' (időszakos kiállítóhely)

 

=== A város külsőbb részein ===

*'''Petőfi-szobor''' (Görgey utca) – Fából faragott mellszobor, amit a [[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]] helyi szervezete ajánlott fel a városnak. Először – hangsúlyozottan ideiglenesen – a Hősök terén állították fel [[2010]]. [[március 15.|március 15]]-én, később helyezték át a város legnagyobb játszóterének számító Görgey utcai játszótér mellett létesített pihenőparkba.

*'''[[Pilisvörösvári tórendszer]]''' – a város területének déli-délkeleti részén elhelyezkedő öt bányatavat főleg horgászati és rekreációs célokra hasznosítják a környéken élők.

*'''[[Háziréti-víztározó]]''' – a város területének legkeletibb részén elterülő duzzasztott tó népszerű kiránduló- és horgászhely, egy hét horgászegyesület által alkotott egyesülés fenntartásában.

* '''[[Klotild-barlang]]''' – Megkülönböztetetten védett barlang a város külterületén.

 

* Pilisvörösvár legjobb emlékezetű földesurai közé tartozott [[Marczibányi István]], aki egyebek közt az itteni templom felújítását is komoly adománnyal finanszírozta.

* Pilisvörösvár utolsó előtti földesura volt karátsonyfalvi és beodrai gróf [[Karátsonyi Jenő]], [[1933]]-ban bekövetkezett haláláig.

* Itt élt és itt hunyt el [[1841]]. [[május 27.|május 27]]-én [[Moór Anna]], az első magyar színtársulat vezető színésznője.

* Itt élt és alkotott, valamint itt hunyt el [[1820]]. [[november 3.|november 3-án]] [[Engel Mózes]] [[balassagyarmat]]i születésű rabbi, költő.

{{Nemzetközi katalógusok}}

{{Portál|Magyarország|-|Földrajz}}

{{DEFAULTSORT:Pilisvo~ro~svar}}

[[Kategória:Pilisvörösvár]]