„Zajnát-hegyek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
képek
Nyiffibot (vitalap | szerkesztései)
a wikilink AWB
36. sor:
 
== Fekvése ==
A hegycsoport a [[Pilis (hegység)|Pilis]] hegységben, a hegylánc főtömegének középső részétől délre elhelyezkedő, attól elkülönülő hegytömbben található. Legmagasabb csúcsa a 395 méter magas Fehér-hegy, további magaslatai még a 369 méter magas Vörös-hegy és a 346 méter magas Kis-Széna-hegy. Néha hozzászámítják a hegycsoport keleti szélén magasodó pilisvörösvári [[Őr-hegy (Pilisvörösvár)|Őr-hegy]]et és a Fehér-hegytől északra emelkedő, 351 méter magasságú Cseresznyés-hegyet is.
 
A Zajnát-hegyeknél a Pilis és a [[Budai-hegység]] majdnem összeér, a két hegységet elválasztó völgy itt, az ún. [[Kopár-hágó]]nál éri el legmagasabb pontját. A hágópont a [[10-es főút (Magyarország)|10-es főút]] 23-as kilométere közelében található, a főúttal többé-kevésbé párhuzamosan haladó [[Budapest–Esztergom-vasútvonal|esztergomi vasútvonal]] ugyanezt a magasságot már egy alagúttal ([[kopár-hágói vasúti alagút]]) küzdi le. A 10-es úttól kevesebb mint 200 méterre emelkedő, 323 méteres – érdekes módon ugyancsak Vörös-hegy nevet viselő – magaslat, illetve a valamivel távolabb található, 368 méteres Kavics-hegy már a Budai-hegységhez tartoznak, mint annak legészakabbi fekvésű csúcsai.
51. sor:
Jelzett turistautak közül egy piros és egy sárga jelzésű útvonal is érinti a Zajnát-hegyeket, valamint egy piros kör jelzés, amely a Kopár Csárda parkolójából indul és a Kopáros legszebb részein végigkanyarogva ugyanoda ér vissza. A Vörös-hegyen két kopjafa is található, a Gyula-pihenő a felirata szerint Zoltay Gyula (1925–1999), a Lóri-emlékhely pedig Sztojka Lóránt (1951–2007) emlékét őrzi, mindkettőt a Naplás természetjáró Szakosztály állította; a közelben bélyegzési lehetőség is van, a Piliscsabai Természetjáró Egyesület „Pilisi kilátások” jelvényszerző túramozgalmának bélyegzőhelyén.<ref>{{hiv-web |url=http://pi-te.maze.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=291:pilisi-kilatasok&catid=76:nyilt-turak&Itemid=50 |cím=Pilisi Kilátások |szerző=Bohner Zoltán |dátum=2014-09-16 |elérés=2016-08-15 |kiadó=pi-te.maze.hu Piliscsabai Természetjáró Egyesület}}</ref><ref name="Sziklavilág">{{hiv-web |url=http://karpatutak3.blogspot.hu/2015/03/a-zajnat-hegyek-sziklavilaga.html |cím=A Zajnát-hegyek sziklavilága |kiadó=Karpatutak3.blogspot.hu |dátum=2015-03-10 |elérés=2016-08-15}}</ref>
 
A hegycsoport területén több érdekes formájú sziklaformáció is található, a jellegzetesebb sziklaalakzatok egyike például bizonyos szögből egy medve fejére hasonlít, egy másik, keletebbre magasodó szikla bástyára emlékeztet<ref name="Sziklavilág">< /ref>, de található itt olyan képződmény is, amely bizonyos szögből nézve emberi arcra emlékeztet, és olyan is, amely egy kitárt szárnyú ragadozómadárra hasonlít, ezért Sas-szikla vagy Vércse-szikla néven ismerik a túrázók. Ez utóbbinál szintén található egy emléktábla, amit az IBUSZ Természetjárók helyeztek itt el Ágoston Antal (1909–1999) emlékére.<ref>{{hiv-web |url=http://karpatutak3.blogspot.hu/2016/01/a-zajnat-hegyek-sziklabirodalma-sas.html |cím=A Sas-szikla és egyéb sziklacsodák a Zajnát-hegyekben - Pilisvörösvár és Piliscsaba között |kiadó=Karpatutak3.blogspot.hu |dátum=2016-01-26 |elérés=2016-08-15}}</ref><ref name="Védelemre tervezett">{{hiv-web |url=http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Vedelemre_tervezett/Pilisvorosvari_Zajnat_TE_tajekoztato.pdf |cím=1
Összefoglaló adatok a Pilisvörösvári Zajnát-hegy fülkés sziklái természeti emlékről |kiadó=Természetvédelem.hu |elérés=2016-08-15}}</ref>
 
== Gazdasági hasznosítása ==
A Zajnát-hegyekben régebben több helyen is folyt kőbányászat, ezek közül a Kopár Csárdától nyugatra található, a 10-es út legmagasabb pontja környékén észak felé kiágazó földútról elérhető bánya művelésével már az [[1990-es évek]]re felhagytak. Nagy kiterjedésű, mintegy húsz hektáros alapterületű bánya található viszont jelenleg is a hegycsoport keleti felében, a Vörös-hegy tömbjének délkeleti és az [[Őr-hegy (Pilisvörösvár)|Őr-hegy]] nyugati részén, ahol a [[triász]] kori porló [[dolomit]]ot bányásszák, legfőképpen nemesvakolatok gyártása céljából. A bányát az [[1970-es évek|1970]]-[[1980-as évek]]ben néhány évig saját keskeny [[nyomtávolság|nyomtáv]]ú [[Pilisvörösvári dolomitvasút|iparvasút]] szolgálta ki.
 
A hegycsoportot egy kopár sáv is keresztülszeli, ami alatt a [[2000-es évek|2000-es évtized]] végén épített gázvezeték húzódik.
61. sor:
== Természetvédelem ==
A Zajnát-hegyeken eredetileg minden valószínűség szerint [[molyhos tölgy]]es, [[karsztbokorerdő]] jellegű erdőállományok lehettek a jellemző növénytársulások, melyek faállományának letermelése után a területet birkalegelőként hasznosították. Ennek folyományaként az amúgy sem vastag talajréteg nagyrészt lemosódott, így nagy területek váltak kopárrá. Ezt az állapotot volt hivatott megszüntetni a térségben több évtizeden át folytatott kopárfásítás, melynek következtében viszont az aljnövényzeti dolomitvegetáció is nagyrészt megsemmisült, csak a sziklakibúvások nem fásítható környezetében maradt fenn. A területen a védett növényfajok közül a [[kövér daravirág]] ''(Draba lasiocarpa)'', valamint a fokozottan
védett [[magyar gurgolya]] ''(Seseli leucospermum)'' és [[Szent István-szegfű]] ''(Dianthus plumarius ssp. regis-stephani)'' előfordulását mutatták ki.<ref name="Védelemre tervezett">< /ref>
 
== Források ==