„Peshkopia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1924-es események
Második világháború
69. sor:
 
== Fekvése ==
Peshkopia a [[Nyugat-Macedón-hegyvidék]] és a [[Közép-Albán-hegység]] közé ékelődő süllyedékmedencében, a Peshkopiai-medencében fekszik, 651 méteres tengerszint feletti magasságban. Keletről a Korab-hegység észak–déli irányú vonulatai határolják; az ország legmagasabb pontja, a [[Korab-hegy]] (2764 m) a várostól északkeleti irányban 15 kilométerre emelkedik. A zömmel [[triász]]kori [[mészkő (kőzet)|mészkő]]- és [[pala (kőzet)|pala]]tömeg geológiai érdekességei a Peshkopia északi szomszédságában [[sókőzetek]]ből felboltosodó magaslatok: a Fehér-hegy (''Mali i Bardhë,'' 1692 m) és a Burg-hegy (''Mali i Burgit,'' 1426 m). Nyugatról a Lurai-hegy (''Maja e Lurës,'' 2091 m) és a Dejai-hegy (''Maja e Dejës,'' 2246 m) csúcsai szegélyezik a várost.{{refhely|Somogyi 1955|:174.;|Horváth 2010|:35.}} A városkát a közeli termálforrásból táplálkozó Fürdő-patak ''(Perroi i Llixhave)'' szeli át.
 
Közlekedési szempontból Peshkopia meglehetősen elszigetelt helyzetben van. Az ország központi részeivel az SH6-os jelű [[milot]]–[[burrel]]–[[bulqiza]]–peshkopiai főút köti össze.{{refhely|Gloyer 2012|:170.}} Az út nyomvonalát azonban jól jellemzi, hogy a légvonalban mindössze 65 kilométerre lévő [[Tirana|Tiranából]] ezen az úton 170 kilométert kell autózni, hogy Peshkopiába érjen az ember. Ezen kívül a délen, a [[Shkumbin]] völgyében fekvő [[Librazhd]]dal egy nehezen járható, jelöletlen,{{refhely|Gloyer 2012|:170.}} az északi [[Kukës]]szel pedig egy szintén jelöletlen út köti össze.
 
A város elszigeteltségét sajátosan orvosolták a második világháború előtt: az albán légi forgalom szervezésére koncessziót elnyerő olasz [[Ala Littoria]] 1935-től Tirana–Peshkopia belföldi járatot üzemeltetett.{{refhely|Elsie 2010|:5.}}
 
Közlekedési szempontból Peshkopia meglehetősen elszigetelt helyzetben van. Az ország központi részeivel az SH6-os jelű [[milot]]–[[burrel]]–[[bulqiza]]–peshkopiai főút köti össze.{{refhely|Gloyer 2012|:170.}} Az út nyomvonalát azonban jól jellemzi, hogy a légvonalban mindössze 65 kilométerre lévő [[Tirana|Tiranából]] ezen az úton 170 kilométert kell autózni, hogy Peshkopiába érjen az ember. Ezen kívül a délen, a [[Shkumbin]] völgyében fekvő [[Librazhd]]dal egy nehezen járható, jelöletlen,{{refhely|Gloyer 2012|:170.}} az északi [[Kukës]]szel pedig egy szintén jelöletlen út köti össze.
 
== Történelme ==
{{forrás|A Peshkopia környéki hőforrásokat már a római korban is ismerték.}} {{forrás|A város helyén a bizánci időkben ''Episzkopi'' néven város állt (jelentése ’püspöki székhely’), amiből arra lehet következtetni, hogy a korai kereszténység egyik központi helye lehetett.}}
 
Peshkopia hagyományosan a lumjan törzsbeli albánok szállásterülete volt,{{refhely|Pap 2010|:73.}} a történeti [[Dibra]] vidék (ma nagyrészt [[Macedónia]]) nyugati piachelye, ahol a hegyvonulatokon túli síkság terményeit szerezhették be a pásztorkodással foglalkozó hegylakók, illetve tehették pénzzé a maguk termékeit.{{refhely|Csaplár 2010|:306.}}
80 ⟶ 83 sor:
Az [[albán felkelés (1912)|1912-es albán felkelés]] során, augusztus 14-én az [[Oszmán Birodalom|oszmán]] tisztviselőket kikergették, s a felkelők kezére került a város.{{refhely|Pearson 2004|:27.}} [[Vlorai nemzetgyűlés|Albánia függetlenné válását]] (1912. november 28.) követően a [[londoni nagyköveti konferencia (1912–1913)|londoni nagyköveti konferencia]] 1913. május 30-ai döntése értelmében az államhatárt Peshkopiától keletre húzták meg, ezzel a város elszakadt hagyományos dibrai hátországától.{{refhely|Csaplár 2010|:306.;|Elsie 2010|:182.;|Gloyer 2012|:169.}} 1913 augusztus–szeptemberében a [[Szerbia|szerb]] hadsereg lerohanta Albániát. Bár szeptember 25-én fegyvert fogó albánok rövid időre visszaszerezték Peshkopiát, a város október 25-éig, a szerb csapatoknak a nagyhatalmak által kikényszerített evakuálásáig szerb megszállás alatt állt.{{refhely|Pearson 2004|:48–49.}}
 
Az 1924-es polgári demokratikus [[júniusi forradalom (Albánia)|júniusi forradalomban]] megbukott és külföldre szökött [[I. Zogu albán király|Amet Zogu]] még az év decemberében [[Jugoszlávia|jugoszláv]] katonai segítséggel szerezte vissza a hatalmát. December 13-án maga Zogu a legnagyobb csapattest, [[Leon Ghilardi]] pedig egy kisebb alakulat élén átlépte az albán országhatárt, és két irányból megtámadta Peshkopiát. A várost emberei élén [[Elez Isufi]] törzsfő védte – kiegészülve egy [[Ali Riza Topalli]] vezette kisebb kormánycsapattal – és hősies küzdelem árán négy napig tartották Peshkopiát, mígnem az december 17-én végül Zogu kezére jutott. Isufi életét vesztette a harcokban,; emlékezetéül ma a nevét viseli a városka központi sétálóutcája. A peshkopiaiak helytállására árnyékot vetett, hogy ezt követően Isufi veje, Murad Koloshi kilencszáz emberével átállt Zoguhoz.{{refhely|Pearson 2004|:232–233.;|Zavalani 2015|:194.}}
 
Albánia olasz megszállása idején, 1939 áprilisában az albán kormány tisztviselői, a hadsereg katonatisztjei a peshkopiai útvonalat választották, hogy jugoszláv területre meneküljenek.{{refhely|Pearson 2004|:458.}} 1941 nyarán az olasz megszállók visszahódították és Albániához csatolták az 1913-as döntés következtében a határokon kívül rekedt albán lakta területeket, így a történeti Dibra vidékét is.{{refhely|Pearson 2005|:155.}} 1943. november 16-án az olasz megszállókat felváltó [[Harmadik Birodalom|német]] katonák elfoglalták Peshkopiát, visszavonulásra késztetve az ellenük harcoló albán gerillákat és az őket támogató szövetségeseket.{{refhely|Pearson 2005|:305.}} A kommunista [[Nemzeti Felszabadítási Hadsereg]] egyre több katonai sikert könyvelhetett el a megszállók ellen folyó háborúban. 1944 júliusában Peshkopia környékén dúltak a váltakozó sikerű harcok, hol a kommunisták, hol a náci kollaboránsok kezén volt a város. A kommunistákat támogató helyi törzsfők egyike, [[Faik Shehu]] és a helyi partizáncsoport vezetője, [[Esat Ndreu]] embereik élén július 6-án foglalták el első ízben Peshkopia városát.{{refhely|Pearson 2005|:366.}} Innen támadták a németekkel kollaboráló Halil Alia kezén lévő közeli Fushë-Aliját (ma Fushë-Çidhën), de július 9-én megsemmisítő vereséget szenvedtek tőle, és visszahúzódtak a Gramai-hegységbe. Peshkopia tehát ismét a kollaboránsok kezén volt, két nappal később, július 11-én azonban [[Haxhi Lleshi]] és Esat Ndreu partizáncsapata ismét átvette a város feletti ellenőrzést.{{refhely|Pearson 2005|:367.}} Július 13-án a kollaboránsok még egyszer sikerre vitték Peshkopia ostromát,{{refhely|Pearson 2005|:369.}} mígnem július 29-én az 5. partizánbrigád végső, megsemmisítő csapást mért az ellenségre, és végleg elfoglalta Peshkopiát és Fushë-Aliját.{{refhely|Pearson 2005|:374.}} A második világháború hátralévő hónapjaiban Peshkopia szolgált a dibrai területek felszabadításáért küzdő kommunista partizánhadtestek főhadiszállásául.{{refhely|Pearson 2005|:374.}}
 
== Nevezetességei ==
98 ⟶ 103 sor:
*{{hely|Pap 2010}}{{CitLib|capaut=Horváth Gergely |cap=Az albán szállásterület geopolitikai viszonyrendszere |tit=Albánok |ass=Szerk. Kitanics Máté, Pap Norbert |loc=Pécs |ann=2010 |red=Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központja |ser=Balkán Füzetek |sernr=9 |isbn=9789636423353 |pag=72–86}}
*{{hely|Pearson 2004}}{{Albania20-1}}
*{{hely|Pearson 2005}}{{Albania20-2}}
*{{hely|Somogyi 1955}}{{CitPer|aut=Somogyi Sándor |tit=Albánia természeti földrajza |per=Földrajzi Közlemények |tom=79 |fasc=2 |ann=1955 |pag=167–188}}
*{{hely|Zavalani 2015}}{{ZavalaniAlb}}
 
{{Városok-Albánia}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Peshkopia