=== Házassága az osztrák–magyar trónörökössel ===
[[1900]]. [[július 1.|július 1-jén]] az észak-[[csehország]]i [[Zákupy|Reichstadtban]] (ma: Zákupy, [[Csehország]]) Ferenc Ferdinánd főherceg feleségül vette Chotek Zsófiát. A császári család távol maradt, csak Ferenc Ferdinánd mostohaanyja, [[Mária Terézia portugál infánsnő (1855–1944)|Mária Terézia portugál infánsnő]] ''(Maria Theresa von Portugal)'' (1855–1944), [[Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg|Károly Lajos főherceg]] özvegye jött el két leányával, [[Habsburg–Lotaringiai Mária Annunciáta főhercegnő|Mária Annunciáta]] és [[Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Amália főhercegnő|Erzsébet Amália főhercegnőkkel]] főhercegnőkkel, Ferenc Ferdinánd mostohatestvéreivel. A trónörökös édestestvérei sem jelentek meg bátyjuk esküvőjén.
[[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] császár, Ferenc Ferdinánd főherceg nagybátyja csak hosszú viták és veszekedések után, súlyos és megalázó feltételek elfogadása árán engedélyezte unokaöccse házasságát. A [[Habsburg-család|Habsburgok]] a trónörökös házasságát rangon alulinak ''(„unstandesgemäß”)'' minősítették. A Chotek családot nem tartották önmagukkal egyenlő rangban születetteknek ''(„Ebenbürtigkeit”),'' bár a ChotekekChotekeké volt az egyik legősibb cseh főnemesifőnemes családból származtakcsalád. A császár makacsul megtagadta, hogy a grófnő családját a Habsburgokkal azonos rangúnak ''(„ebenbürtig”)'' ismerje el, azaz a főnemesibirodalmi rangú családokfőnemesek sorába emelje. Csak [[morganatikus házasság]]ot megkötését engedélyezteengedélyezett unokaöccsének, ami azt jelentette, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökösnek e házasságból születendő gyermekei ki lesznekgyermekeit zárvakizárták a trónöröklésből.
Az esküvő napján a császár Chotek Zsófiát főnemes hercegnőihercegnő ''(Fürstin von Hohenberg)'' rangra emelte,; amelyez alacsonyabb rangotrang jelentett, mintvolt az uralkodó család tagjait illetőtagjainak hercegnőihercegnő ''(Herzogin)'' címcíménél. A császár kikötötte, hogy a születendő gyermekeknek a ''von Hohenberg'' családnevet kell viselniük.
Zsófia hercegnőnek, bár a császári trón örökösének felesége volt, számos megalázó intézkedést kellett elviselnie. Senki sem nevezhette vagy szólíthatta őt ''a jövendő császárnénak („die künftige Kaiserin-Gemahlin”)'' címzéssel, csupán ''a jövendő császár felesége („die Gemahlin des künftigen Kaisers”),'' vagy a ''császári és királyi feleség'' ''(kaiserliche und königliche Gemahlin)'' címet használhatta. A uralkodó család tagjai minden alkalommal másodosztályú személyként kezelték. Színházi előadásokon nem foglalhatott helyet a császári díszpáholyban ''(Hofloge),'' díszszemléken nem utazhatott férjénekférje, a trónörökösnektrónörökös hintajában. Egy idő után ezek az eljárások már nagyon zavarták a szigorú császári udvari protokoll szigorú előírásainak betartásátprotokollt. A helyzet enyhítésére Ferenc József [[1909]]-ben megadta Zsófiának az uralkodó család nőtagjait megillető hercegnőihercegnő ''(Herzogin von Hohenberg)'' címet, és az ezzel kijáró ''Fenség („Hoheit”)'' megszólítás jogát. A császári család tagjai közül csak [[Stefánia belga királyi hercegnő|Stefánia koronahercegné]] ([[1864]]–[[1945]]), [[Habsburg–Lotaringiai Rudolf főherceg|Rudolf koronaherceg]] özvegye állt melléjük, aki [[1900]] óta [[Lónyay Elemér]] magyar gróf felesége volt, és gyakran meghívta a trónörökös házaspárt az [[oroszvár]]i Lónyai-kastélyba (ma: [[Rusovce]], [[Szlovákia]]).
=== Gyermekei ===
|