„Emésztőrendszer” változatai közötti eltérés

A ''[[szájüreg]]'' ''(cavum oris)''. Felépítését tekintve, [[nyálkahártya|nyálkahártyából]] , harántcsíkolt izomból – nyelvből, érzékhámból, és az aprítást segítő fogakból épül fel. Feladata a táplálék előkészítése a különböző enzimhatásokra, ez aprítással, falatképzéssel történik a [[fog]]ak és a [[nyelv (testrész)|nyelv]] ''(lingua)'' segítségével. Továbbá feladata még az előfelszívás (pl. nitrolglicerin tabletta), ízlelés, beszéd és védelem. A szájüreg váladéka a [[nyál]], amely részben a szájüregen kívüli nagy [[Külső elválasztású mirigyek|nyálmirigyekben]], részben a szájnyálkahártyában és a nyelv állományában található apróbb nyálmirigyekben termelődik. A nagy nyálmirigyek a fültőmirigy, az állkapocs alatti és a nyelv alatti mirigy , összesen 3 pár. A nyál összetételét tekintve áll a [[amiláz|nyálamiláz]] nevű enzimből, amely a keményítőt bontja, és egy [[Nyák (váladék)|mucin]] nevű összetett fehérjéből áll, amelynek a falatképzésben és annak síkosításban van nagy szerepe. A [[szájüreg]] fontos alkotója a [[nyelv (testrész)|nyelv]], amelynek a falatképzésben, ízlelésben és a [[nyelv|beszéd]]ben van szerepe. Fontos alkotók továbbá a fogak, amelyek a táplálék mechanikai aprítását végzik, fontos, hogy ezeket megfelelő [[szájüreg|szájápolás]]sal védelmezzük. Ennek egyik technikája a [[fog]]mosás, amely jelentős a fogzománcot károsító anyagok eltávolítása végett, ezért kell lehetőleg minden étkezés után fogat mosni. Továbbá fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra, hogy így megelőzzük a nagyobb bajokat, például a [[fogszuvasodás]]t és [[foghúzás]]t.

Egy viszonylag kis rész, a [[garat]] ''(pharynx)''. Itt kereszteződik a táplálék és a levegő útja, és a felül még a dobüreggel való nyomáskiegyenlítésben is szerepe van a fülkürtön keresztül. (Ugyanakkor a garat felső harmadát ''(pars nasalis pharingis)'' nem tekinthetjük az emésztőrendszer részének! Ehhez csak a garat szájüreg mögötti része ''(pars oralis pharingis)'', és a garat gégei részének ''(pars laryngea pharingis)'' gégebemenetet oldalról elkerülő körteképű tasakjai ''(recessus piriformis)'' sorolhatók.) A garat után a [[nyelőcső]] következik, ahol a táplálék gyors tovahaladó összehúzódással, perisztaltikus lefutással, reflexfolyamatként, a hosszanti és a körkörös izmok segítségével lejut a tápcsatorna legtágabb részébe, a [[gyomor]]ba. Ide a táplálék a gyomorszájon ''(cardia)'' jut be, és innen a kivezető nyíláson ''(pylorus)'' jut ki. A gyomornedv tartalmaz egy emésztőenzim előanyagot, a [[enzim|pepszinogén]]t, (ezt a gyomormirigyek fő sejtjei termelik), amely a savas kémhatásra aktiválódik és [[enzim|pepszin]] enzimmmé alakul, ez a fehérjéket oligopeptidekké bontja. A gyomornedv termelődését egy helyi hormon, a [[hormon|gasztrin]] is fokozza. A kellő mennyiségű sósavat a kémhatás megfelelővé tételéhez, amely itt [[pH]] = 0,9-1,5, eléréséhez a gyomormirigyek fedősejtjei képezik. A gyomor működését tekintve tárolja, összekeveri, és előemészti a táplálékot. Fontos az is, hogy sósavtartalma a tápanyagokkal bejutó mikroorganizmusok nagy részét elpusztítja. (Ez a védelmi mechanizmus csak bizonyos határig hatásos.) A gyomor helyzetét tekintve baloldalt a rekeszizom alatt található horog alakban, de helyzete teltségi állapotától és a testhelyzettől függően nagy mértékben változik. Viszonylag rögzített része a gyomorszáj ''(cardia)'' és a gyomorkimenet ''(pylorus)''. Kis görbületén ''(curvatura minor)'' a kis cseplesz ''(omentum minus)'' tapad. Verőerei a hasi aorta felső nagy ágából ''(truncus coeliacus)'' származnak, vénái a [[májkapugyűjtőér|májkapuvénába]] ''(vena portae)'' ömlenek. Beidegzését az [[autonóm idegrendszer]]ből kapja. A kiscseplesz fontos jobb oldali része a ''(ligamentum hepatoduodenale)''. Ebben futnak a májkapuhoz illetve a májkaputól: a közös epevezeték ''(ductus choledochus)'', a ''(vena portae)'', a máj saját verőere ''(arteria hepatica propria)'', a máj autonóm idegfonatai és nyirokerei.

A tápcsatorna következő szakaszát középbélnek nevezzük, ez alatt a vékonybelet értjük. Ez a szerv 5-6 méter hosszú és 20-30 milliméter átmérőjű is lehet. Felépítésileg 3Három részre tagolódik, részei:ezek a patkó- (duodenum), éh- (jejunum) és csípőbél (ileum). Az emésztés és felszívódás túlnyomó részben itt történik. Az emésztésben szerepe van a nagy emésztőmirigyek (hasnyálmirigy, máj) váladékainak, valamint a vékonybél nyálkahártyájában lévő apró csöves mirigyek (Lieberkühn-mirigyek) által termelt bélnedvnek. A bélnedv (pH = 8.3) termelődését az [[hormon|enteroendokrinin]] is fokozza. Ezek a váladékok emésztőenzimeket (peptidázok), és síkosító, védő, nyákos anyagot tartalmaznak. A felszívódást elősegítik a felszínt nagyobbító képződmények, így a körkörös nyálkahártyaredők ''(Kerkring-féle redők)'' valamint a bélbolyhok ''(villi intestinales)''. (Ezeknek a képződményeknek köszönhetően a vékonybél belső felszíne 300 m²). A hám is különleges "felszívó hám", a sejtek csúcsi felszínén sűrű szabályos membránkitüremkedések, mikrobolyhok vannak, amelyek sokszorosára növelik a sejtek felszívó membránjának felszínét. A zsír a bélbolyhok központi nyirokkapillárisába szívódik fel és a nyirokérrendszer ([[nyirokkeringésNyirokkeringés|nyirokérrendszer]]) szállítja el. Az emésztést és felszívódást elősegíti a belek saját (belső körkörös és külső hosszanti) simaizomzatának béltartalmat keverő működése, perisztaltikája pedig a béltartalom továbbítását végzi. A vékonybeleket a bélfodor ''(mesenterium)'' mozgékonyságot biztosítva rögzíti a hátsó hasfalhoz. Ezen keresztül érik el az artériák, vénák, idegek, nyirokerek. Beidegzését az [[autonóm idegrendszer]] szimpatikus és paraszimpatikus része végzi. (ParaszimpatikusA paraszimpatikus rész fokozza, a szimpatikus rész csökkenti a bélműködést.) Vérellátását az aortából a felső bélfodri artérián keresztül kapja, vérelvezetése a felső bélfodri vénán ''(arteria et vena mesenterica superior)'' a májkapuvénába történik. Bőséges nyirokérhálózata a mellvezetékbe ''(ductus thoracicus)'' szedődik össze.