„Kenyérmezei csata” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 AWB |
|||
63. sor:
Mellettük a források szerint tízezer [[románok|román]] is volt, a valóságban azonban csupán ezren lehettek. Ezek közt valószínűleg voltak havasalföldiek, de java részük biztos, hogy erdélyi román volt.<ref>A ''Magyar Kódex'' szerint a moldvai hadak harcoltak, de valójában III. István seregei nem vették részt a kenyérmezei csatában. Lásd: Magyar Kódex. Lovagkor és reneszánsz, 65. old.</ref> Vezérük [[III. Basarab havasalföldi fejedelem|III. Basarab]], [[Havasalföld]] elűzött uralkodója volt, akit számos híve is követett [[Erdély]]be. [[IV. Ifjabb Basarab Țepeluș|IV. Basarabnak]] ellenfele lévén, a jelenlegi fejedelem részben az okból csatlakozott a törökhöz, hogy ellenségével leszámolhasson. Rajtuk kívül harcoltak a seregben [[székelyek]] és [[erdélyi szászok|szászok]] (ezek kizárólag gyalogosok voltak) is, s a csatában részt vett az erdélyi püspök. Feltételezik néhányan – de bizonyítást nem nyert –, hogy voltak [[lengyelek]], [[moldva]]iak, [[oroszok]], [[litvánok]], valamint [[németek]] és [[csehek]] is. Nem kizárható az sem, hogy rendelkeztek tüzérséggel ők is.
A sereg fővezérei Báthory, Kinizsi és Branković voltak. A teljes had úgy 12-15 ezer fő lehetett, de nem kizárható a húszezer fős létszám sem, vagyis a törökök
Az
A múlt századok történeti munkái az oszmán sereg félelmetességét számbeli fölényével is igyekeznek hangsúlyozni, hogy egy-egy nagy győzelmet, mint amilyen a kenyérmezei, minél dicsőbbnek írhassanak le. A tényleges számok megállapítására már nem számíthatunk, viszont a törökök elszántságáról, vadságáról és bátorságáról ma is megfeledkeznek, ehelyett továbbra is a magyar nemzet hőseinek vitézségét hangsúlyozzák. Legfeljebb a [[janicsár]]ság ütőképességét és vakmerő fanatizmusát ismerik el, viszont a náluk kevésbé képzett harcosok is éppúgy sokszor tanúbizonyságot tettek személyes bátorságukról. Igazán csak a [[17. század]] közepére változik meg a helyzet, mert az európai seregek állandó modernizálódásával ellentétben a hatalmas birodalom az eddigi hatalmas győzelmek és részben vallási, részben anyagi és más okok hatására nem látja célszerűnek egy másfajta hadszervezet kialakítását. Az elavult régi oszmán hadászat nem állja a sarat az egyre fejlettebb európai haditechnikával és szervezettséggel. A sorozatos vereségekkel csökken az irreguláris és a reguláris katonák harci morálja, ami a hatalmas oszmán tömeghadsereg totális széteséséhez vezet majd.
|