„A török kiűzése Magyarországról” változatai közötti eltérés

Az ország déli területén [[katonai határőrvidék]]et szerveztek, mely közigazgatásilag a bécsi [[Udvari Haditanács]] ''(Hofkriegsrat)'' alá tartozott. E vidékre szerbeket és horvátokat telepítettek be a magyarok helyére, kiváltságok fejében. Növelték a jobbágyterheket és újakat is bevezettek ([[porció]], a megszálló katonák ellátása és [[forspont]], a megszálló katonák szállítása). Az adó mértéke így most nagyobb lett, mint a kettős adóztatás idején. Ez a magyar lakosságra iszonyatoshatalmas terheket rótt. [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy]] nádor a háború nyolcadik évében '''30 millió forintra''' becsülte Magyarország pénzben és terményben kifizetett - tehát csak a kimutatható - adóját, ami a háborús pusztításokkal együtt joggal váltotta ki - az egyébként habsburgpárti Esterházy - aggodalmát: "A legmélyebb fájdalommal kell Felségednek a legalázatosabban feltárnom, hogy miként és mi módon jutott Magyarország végső nyomorúságra. A szerencsétlen hazát már húsz éve zaklatja, pusztítja, emészti a háború. Az országot, amely szinte a háború székhelye lett, a legsúlyosabban megterhelték adókkal. Úgy tűnik, mintha az lenne a szándék, hogy Magyarországról a lakosságot kiirtsák, s azt vadállatok tanyájává tegyék, noha 300 esztendőn át ontotta vérét a kereszténységért, s védte a törökkel harcolva a szomszédos országokat." A nádor levele 1690 novemberében kelt. Akkor még nyolc háborús esztendő előtt állt az ország.<ref>Varga J. János, i.m. 244. old.</ref>